Tudástár

A nyilaspuccs után a főváros zsidóságát is egyre súlyosabb atrocitások érték. Október 16-án lezárták a csillagos – védett – házak kapuit, amelyek lakóit 10 napig nem engedték ki, szigorítottak a munkaszolgálat rendszerén, megkezdték a zsidók minden vagyonának államosítását. Szálasi új tervet dolgozott ki a hazai „zsidókérdés” rendezésére, majd kiadták a budapesti gettó létrehozásáról szóló rendeletet, amelynek megszervezéséhez 81 éve, 1944. november 18-án kezdtek hozzá. Bővebben …

„Nem tartozom azok közé, akik azt kívánják, hogy a magyar nép újra fegyvert fogjon, bevesse magát egy eltiprásra ítélt felkelésbe a nyugati világ szeme láttára, amely nem takarékoskodnék sem tapssal sem könnyel, hanem hazamenne, felvenné házipapucsát, mint a futballszurkolók a vasárnapi kupamérkőzés után. Túl sok a halott már a stadionban, s az ember csak saját vérével nagylelkűsködhet. A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. Azok közé sem tartozom, akik úgy hiszik, alkalmazkodni kell, ha átmenetileg is, bele kell törődni a rémuralomba. Ez a rémuralom szocialistának nevezi magát, nem több jogon, mint ahogyan az inkvizíció hóhérai keresztényeknek mondták magukat. A szabadság mai évfordulóján szívemből kívánom, hogy a magyar nép néma ellenállása megmaradjon, erősödjön, és mindenünnen támadó kiáltásaink visszhangjával elérje a nemzetközi közvélemény egyhangú bojkottját az elnyomókkal szemben. Bővebben …

„Kaptam 16 hónapot 16 darab röpcéduláért. Beteg lett mind a két gyerekem. Azt mondták az orvosok, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy azért volt ez, mert a börtönben hordtam ki az elsőt, egyetlen egy tabletta és vitamin nélkül, a koszban, a piszokban.”^[1] – emlékezett vissza Klára, aki röpcédulázásért került börtönbe 1959-ben. 1956. október 23-án a tüntetés kezdetén nem csupán férfiak, hanem nők is csatlakoztak a tömeghez. Soraikban egyaránt voltak 15-16 éves diákok, egyetemisták, munkából hazasiető nők, háziasszonyok.^[2] Bővebben …

A XX. századi magyar történelem legdicsőségesebb időszaka volt az a két hét, amikor a pesti és vidéki lányok és srácok fegyvert ragadtak, hogy a világtörténelem legnagyobb hadseregével megküzdve vívják ki az ország szabadságát. A Terror Háza Múzeum állandó kiállításának egyik helyisége, a pincében található 1956-os terem a szabadságharcos hősöknek állít méltó emléket. Bővebben …

Ahogy azt a kényszerkollektivizálásról szóló sorozatunk első részében olvashattuk, a kommunista hatalom célja a földbirtokos parasztság kisemmizése és végső soron megsemmisítése volt. A beszolgáltatási kötelezettség azonban nem csak a háztáji állatokra vonatkozott, hanem minden terményre is. Mivel a parasztportákon ezeket hagyományosan a padlásokon tárolták, így vált a korszakot meghatározó fogalmak egyikévé a padlássöprés. Bővebben …