Tudástár

A magyar egyházi hierarchia értelmében az esztergomi érsek „akadályoztatásakor” a püspöki kar vezetését a kalocsai érsek veszi át. Így vette át Grősz József a Katolikus Egyház irányítását Mindszenty Józseftől, akit 1948. december 26-án az ÁVH az Andrássy út 60. rettegett épületébe hurcolt el. Érdekesség, hogy rá két napra, Kádár János belügyminiszter lemondásra szólította fel Grőszt Mindszenty állítólagos terhelő vallomására hivatkozva.^[1] Bővebben …

„Tüzet és átkot lihegtem mindenre, ami zsidó.” – vallotta 1945-ben Kun András, egykori minorita szerzetes, akinek vezetésével 1945. január 12-én egy nyilas pártszolgálatos csoport lemészárolta a Maros utcai kórházban tartózkodó betegeket és ápolókat. Bővebben …

Jókai Mór a 19. századi Magyarország legismertebb regényírója. Rendkívül termékeny szerző volt, számtalan irodalmi műfajban alkotott. Egyik legérdekesebb, egyben egyetlen utópikus műve A jövő század regénye, amelyet 1872-ben kezdett el közölni, a 20. század történelméről értekezik. Bővebben …

Rózsás János, a magyar Gulág-irodalom legjelentősebb alkotója mindössze 18 éves volt, amikor szovjet hadifogságba került. Egyik „állomáshelyén”, egy kazah lágerben találkozott Alekszandr Szolzsenyicinnel, akivel három évig tartó közös fogságuk idején barátságot kötött. A két embert az irodalom szeretete kapcsolta össze. Bővebben …

Az 1947 augusztusában tartott kékcédulás választások után egyre nyilvánvalóbbá vált a politikai, gazdasági és társadalmi élet átalakításának szándéka. Ennek apropóján az egyházak ellen indított támadások száma egyre inkább növekedett. Pártpolitikai szinten Rákosi Mátyás mondta ki a hadüzenetet 1948. január 10-én egy budapesti értekezleten, amikor így fogalmazott: „Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a magyar nép ellenségeinek zöme, az egyházak, elsősorban a római katolikus egyház palástja mögé búvik.”^[1] Bővebben …