Tudástár

A 20. század szörnyűségeinek egyik legfőbb okozója a kollektív bűnösség elvén alapuló gondolkodásmód volt. A nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra emberek millióit bélyegezte bűnösnek, kiirtandónak, kitelepítendőnek faji vagy osztály alapon. Így volt ez a zsidókkal, cigányokkal, a burzsoáziával, a kulákokkal… és a svábokkal is. Bővebben …

„Hosszú hónapok után ismét életjelt adhatok magamról. Élek! Hogy miért? Azt még nem tudom?” ^[1] – Az 1945. május 1-én megfogalmazott, súlyos gondolatot a Terror Háza Múzeum archívumában található egyik „lágernaplóban” olvashatjuk, amelyet Diamant Lili és húga, Józsa írtak. A náci koncentrációs táborokban, a munkaszolgálaton keletkezett naplók, valamint a túlélők visszaemlékezései felbecsülhetetlen elsődleges forrásai a holokauszt tragédiájának.  Bővebben …

1944. március 19-én a náci Németország hadserege megszállta Magyarországot. A katonai akció egyik súlyos következménye az volt, hogy a szövetséges hadseregek légiereje megkezdte az ország bombázását. A következő hónapokban városok, gyártelepek, vasútvonalak és hidak váltak légitámadások áldozatává. A legsúlyosabb károkat Budapest szenvedte el. 1945-ben a képen látható „panoráma” fogadta a fővárosba érkezőket. A fénykép állandó kiállításunk kettős megszállás termében látható.   Bővebben …

„Egész éjjel ágyúztak, de most délelőtt is megállás nélkül ágyúztak. Valahol nagyon közel lehet a csata, mert igen közelről jön a lövedék, remeg ajtó ablak, hallani a becsapódásokat. Mi lesz még velünk?”^[1] – írta naplójában Rudolf Oszkárné 1945. január 19-én a budapesti ostrom idején. A Terror Háza Múzeum archívumában található napló fontos leírása az ostrom eseményeinek egy gyermekéért aggódó édesanya látószögén keresztül. Bővebben …

A németek Moszkva alatti vereségének hatására a Harmadik Birodalom nagyobb áldozatvállalást követelt szövetségeseitől. Így került ki Don folyó partjára a Magyar Királyi 2. Honvéd Hadsereg, ismertebb nevén a 2. magyar hadsereg, amelynek története 1943-ban tragédiába torkollott. Bővebben …