A vészkorszak Magyarországon

1944. március 19-én, Magyarország náci megszállásával az addig relatív biztonságban lévő magyar zsidó közösség közvetlen életveszélybe került. Szinte azonnal rendeletekkel korlátozták a zsidók életét, kötelezővé tették a sárga csillag viselését majd április 16-án megkezdődött a gettósítás. Rövid idő elteltével elindultak az első deportáló vonatok a náci haláltáborok, így Auschwitz felé. A helyzet a nyilas hatalomátvételt követően tovább súlyosbodott. A nyilas pártszolgálatosok az ostromgyűrűbe került fővárosban szó szerint vadásztak a zsidókra. Velük szemben sokan a saját életüket kockáztatva mentették az üldözötteket. A múzeumpedagógiai foglalkozás a magyarországi vészkorszak történetét dolgozza fel, interjúk, eredeti dokumentumok és tárgyak segítségével.

Milyen hatással voltak a zsidótörvények a magyarországi zsidó közösség életére? Mit jelentett a munkaszolgálat? Milyen rendelkezésekkel korlátozták a magyar zsidók életét a náci megszállást követően? Hogyan zajlott a gettósítás és a deportálás folyamata? Kik voltak az embermentők és milyen módszerekkel próbálták menteni az üldözöttek életét? Milyen sors várt a haláltáborokat túlélőkre a hazatérésük után? Vészkorszak Magyarországon című múzeumpedagógiai foglalkozásunkon valamennyi fenti kérdésre választ adunk.

© Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány – Minden jog fenntartva!