Tudástár

„Elő kell készítenünk németjeink és magyarjaink ügyének végérvényes megoldását, mert az új köztársaság csehszlovák nemzeti állam lesz” – jelentette ki Eduard Beneš, Csehszlovákia elnöke rádióbeszédében 1945 februárjában. A második világháború után Csehszlovákia célja nemzetállam létrehozása volt, ennek eszközéül szolgált a kollektív bűnösség alapján a németek kitelepítése, valamint a magyar származású lakosságra rákényszerített lakosságcsere. Bővebben …

A rádió a korszak legfontosabb propagandaeszköze volt. Az ’50-es évek első felében Magyarországon egyedül a rádiós műsorszórás létezett, mint tömegmédia, amelyet a kommunista párt kellőképpen ki is használt, csakúgy, mint az Amerikai Egyesült Államok. Így vált a rádiózás a hidegháborús propagandahadviselés legfontosabb frontvonalává, amelyben múzeumunk műtárgya, az Orion 442 típusú készülék is részt vett. Bővebben …

„Az 1945. március 16. – április 4. közti időben végrehajtott előretörés következtében a 2. és 3. Ukrán Frontok csapatai befejezték Magyarország egész területének felszabadítását a német megszállóktól” – adta hírül 1945. április 4-én a Szovjet Tájékoztatási Iroda. Ezzel hivatalosan Magyarország területén véget ért a hosszú hónapok óta tartó háború, habár a Dunántúlon ekkor még zajlottak harci cselekmények. A Vörös Hadsereg a német csapatokat valóban kiszorította az ország területéről, de a szovjetek valódi felszabadítás helyett megszállták hazánkat és kommunista diktatúrát hoztak létre. A diktatúra évtizedei alatt április 4. pirosbetűs ünnepnap volt. A kommunista diktatúra magyarok millióival „ünnepeltette” évről évre az ország szovjet megszállását. Bővebben …

1945. március 30-án nagypénteken már zajlott Győr ostroma. A város a szovjet és a német hadsereg kereszttüzébe került. Az életveszélyes helyzetben többen báró Apor Vilmos püspök rezidenciájára menekültek. A város püspöke mindenkit befogadott. Senki sem gondolta volna, hogy jócselekedete egyben a mártírhalálát jelenti majd, amelyről a kommunista diktatúra évtizedei alatt beszélni sem lehetett. Bővebben …

A kommunista diktatúra 1945-öt követően részben a saját képére formálta a korábbi nemzeti ünnepeket, részben pedig a saját mítoszát erősítendő új ünnepnapokat jelölt ki. Az egyházi ünnepnapok egy részét munkanappá nyilvánították, vagy teljesen más jelentéstartalommal próbálták feltölteni. A húsvét, mint a kereszténység legfontosabb ünnepe az utóbbi kategóriába esett. Bővebben …