Tudástár

Az ötvenes évek játékfilmjeinek női karakterei megtestesítették a kommunista párt által képviselt új nőideált. Kis Katalin, Fitos Juli, Lugosi Sándorné, Szabóné szerepeiben olyan nők tekintenek ránk a filmvászonról, akik a propagandának megfelelő életet éltek, határozott, dolgozó nők voltak, családjukat, magánéletüket a munka és a párt mögé helyezték. Bővebben …

A második világháborút követő kommunista hatalomátvételt követően megkezdődött a földbirtokos parasztság kisemmizése, a kényszerkollekitivizálás folyamata, amelynek eredményeként több százezer paraszt volt kénytelen elhagyni földjét, hogy megpróbáljon új életet kezdeni a városokban gyári munkásként vagy segédmunkásként. A paraszti életforma felszámolása, a kényszerkollektivizálás folyamata a legdurvább és legerőszakosabb társadalomátalakító tényező volt a diktatúra idején. Bővebben …

Szálasi Ferenc és elvtársai nem csak a nyilas puccs idején, hanem még 1945 tavaszán is úgy gondolták, a Harmadik Birodalom oldalán a nyilasok vezette Magyar Királyság még képes megfordítani a háborút, mert a kitartásnak és a „csodafegyvereknek” köszönhetően a hadiszerencse a megmaradt tengelyhatalmak oldalára áll. Bővebben …

„Hogy melyik »izmus« teszi nyakunkra a kötelet, itt a végén, úgyis egyre megy.” – fogalmazta meg 1958-ban, kivégzése előtt az Auschwitz-túlélő, ’56-os szabadságharcos hős, Angyal István. Angyal idézett gondolatát bármely közép- és kelet-európai országban megfogalmazhatták volna 1939-et követően. Megállapítása rávilágít arra, hogy a totalitárius ideológiák közös tőről fakadnak. 82 évvel ezelőtt, 1939. augusztus 23-án írta alá a náci Németország és a kommunista Szovjetunió képviselője diktátoraik nevében az Európa életét hosszú évtizedekre eldöntő paktumot és titkos záradékát. Bővebben …

A magyarországi internálótáborokban történt kegyetlenségek a kommunista diktatúra egyik legsúlyosabb bűnei közé tartoznak. Ennek ellenére, az emberek döntő többségének egészen a rendszerváltoztatásig fogalma sem volt ezeknek a szigorúan őrzött kényszermunkatáboroknak a létezéséről, és a szögesdrótkerítések mögött zajló embertelenségekről. Ennek egyik oka a pártvezetés titkolózása és a munkatáborok létezésésével és működtetésével kapcsolatos hazugságáradat, másrészt a túlélőkre és családtagjaikra rákényszerített titoktartás volt. Bővebben …