Tudástár

A második világháború lezárásával párhuzamosan Európa-szerte a kollektív felelősségre vonások, megtorlások időszaka következett be. Mindez hozzájárult olyan emberiség ellen elkövetett cselekmények végrehajtásához, mint például a felvidéki magyarok és a magyarországi németek kitelepítése. Az új szovjet mintára kiépülő diktatúra deklarált célja volt az osztályellenséggé nyilvánított emberek üldözése, eltávolítása. Reakcióssá válhatott mindenki, beleértve a hajdani arisztokratákat, katonatiszteket, iparosokat, de a munkásokat is. Bővebben …

A második világháború lezárását követően kétpólusú világrendszer jött létre, amelynek jelképévé a vasfüggöny vált. A határzár nem csak katonai szempontból, fizikálisan is elválasztotta egymástól Nyugat- és Kelet Európát, kultúrákat, népcsoportokat, családokat is szétszakított. Bővebben …

Magyarország második világháborús történetének kevésbé ismert epizódja, hogy az Egyesült Államok hadseregének légiereje (U.S. Army Air Force) és a brit Királyi Légierő (Royal Air Force) egyaránt több stratégiai terrorbombázást hajtott végre a Magyar Királyságban található célpontok ellen. A bombázások 1944. április 3-án kezdődtek, ekkor a 379 nehézbombázóból^[1] álló kötelék első ízben bombázta Európa egyik legszebb fővárosát. Bővebben …

„Az ajtó nyílik, a szorongás elszáll. Rákosi elvtárs mosolyog. Váczi János nyújtja a búzakoszorút és mondja bátran: – Igen nagy tisztesség ért minket, Rákosi elvtárs, hogy személyesen adhatjuk át az első búzát, és a dolgozók forró köszöntését”^[1] – hozta le a Szabad Nép egy állami gazdaság tagjai és Rákosi Mátyás találkozását. A diktátor személye köré a kommunista propaganda a sztálinihoz hasonló személyi kultuszt épített ki. Bővebben …

A Felekezetek terme bejáratával szemben, a ledöntött kereszt installációjának csúcsánál Mindszenty József bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek palástját láthatjuk kiállítva. Mindszenty a magyar antikommunista ellenállás központi figurája volt. Bővebben …