Tudástár

„Amikor megálltunk és kipillanthattam a vagonból, mondtam a lányoknak, na most szedjétek össze magatokat, mert ritka élményben lesz részünk, megyünk a pokolba.” – emlékezett vissza Czeglédy Julianna, aki fiatal, huszonéves lányként került a szovjet kényszermunkatáborok világába, akárcsak többezer nőtársa, akiket a Donyec-medence szénbányáiba, Baskíria olajmezőire, vagy éppen a grúziai érchasznosító valamely lágerébe hurcoltak a szovjetek. Bővebben …

Norman Stone: Magyarország – rövid történelmi vázlat [1] című könyvének második magyar kiadását lektorálva bukkantam a 6. fejezet („A kommunista hatalomátvétel”) 73. jegyzetére, amelyben a szerző a következőt állítja: „Perlmutter Izsák, az eredeti tulajdonos neves festő volt, aki az árvaházból örökbe fogadott egy talán zsidó származású leányt. A leány férjhez ment a perzsa katonai attaséhoz, és a neve Ahmed Juszuf Mirza hercegné lett. A házat a vallásos zsidó közösségre hagyták, amelynek élethosszig járadékot kellett fizetnie a hercegnének. A nyilasok nem fizettek lakbért, ahogyan később az ÁVO sem. Az asszony hatalmas bátorsággal perbe fogta Péter Gábort, és nyert. 1951-ben aztán kitelepítették egy szegény faluba, amikor a házat államosították”. Bővebben …

A Terror Háza Múzeum épületének legikonikusabb műtárgya. Amint belépünk a múzeum kiállítóterébe, azonnal a monumentális méretű harci járművel nézünk szembe. Felmerülhet a kérdés, hogyan érkezett meg a harckocsi húsz évvel ezelőtt a múzeum épületébe? Bővebben …