Az idei emlékév jó alkalom arra, hogy helyére kerüljön a hazai köztudatban, mi történt azzal a mintegy 700 ezer, a második világháború végén vagy után a Szovjetunióba deportált honfitársunkkal, akik közül háromszázezer sosem tért vissza - mondta a kommunizmus áldozatainak szerdai emléknapja előtt az MTI-nek Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává. Ezen a napon hurcolták el 1947-ben Kovács Bélát, a Kisgazdapárt főtitkárát. A Terror Háza Múzeumban ezen a napon folyamatosak a tárlatvezetések, és a Hősök falához várják az emlékezőket. A Duna televízió felvétele.
Rendhagyó történelemórákat tartottak a Terror Háza Múzeumban. Szerdán a Hősök falához várják az emlékezőket, ahol protokollmentes mécses gyújtással lehet tisztelegni az áldozatok előtt. A Duna Televízió felvétele.
A történész egy eddig alig ismert elborzasztó számadatra hívta fel a figyelmet: 1956-ban megtorlásként a szovjetek 16 ezer magyart hurcoltak kényszermunkatáborokba. A Hír Televízió felvétele.
Magyarországon a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapja és a Kitelepítetek Emlékéve nagy lehetőség arra, hogy feloldjuk a történelmi traumákat – mondta Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója. A Duna Televízió felvétele.
A Terror Háza Múzeum jó példa, megmutatja, hogyan kell hitelesen bemutatni a kommunizmus időszakát – mondta a Duna Televíziónak adott interjújában a washingtoni Kommunizmus Áldozatainak Emlékműve Alapítvány ügyvezető igazgatója.
A Terror Háza Múzeum programigazgatója szerint sok megoldandó feladat áll még előttünk a kommunizmus megismerése terén, hiszen a gyilkos eszmerendszer feldolgozása idehaza csak nemrég kezdhetett el.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója rámutatott: a Kommunista Diktatúrák Áldozatainak Emléknapjának egyik feladata, hogy felhívja a figyelmet arra, milyen sok munkát kell még elvégezni, mivel 50 év hazugságát kell lebontani.
Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában beszélt a II. világháborút követő embertelen szovjet politika főbb jellemzőiről.
A Terror Háza Múzeum főigazgatója a Hír Televízióban arról beszélt, hogy a szovjet megszállás áldozatai előtt adózó emlékműnek is helye lenne a Szabadság téren.
