Archívum

A háborúban vereséget szenvedett Magyarország polgárainak elhurcolása – munkaerejük jóvátételként való kizsákmányolása mellett – azt a célt is szolgálta, hogy a szovjet megszállók világossá tegyék, „ki az új úr a házban” – mondta el Baczoni Dorottya a Katolikus Rádióban.

Diktatúrából diktatúrába vezetett az út 1945-ben – mondta az emberi erőforrások minisztere a Terror Háza tárlatmegnyitóján – számol be róla cikkéban a Magyar Hírlap.

1947-ben ugyanis ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, akit országgyűlési képviselő lévén mentelmi jog védett. A Terror Háza Múzeumban ezen a napon folyamatosak a tárlatvezetések, és a Hősök falához várják az emlékezőket.

A kötetben a modern magyar história és a zsidók viszonyáé a főszerep. Gerő András megkísérli röviden áttekinteni a tipikusnak tekinthető értelmezéseket, és természetesen törekszik saját interpretáció kialakítására is.

A könyv az elkötelezett baloldali értelmiségi és politikai aktivista Wilhelm „Willi" Münzenbergnek 20-as, 30-as, 40-es évekbeli, a szovjet politikai rendszert nyugaton népszerűsíteni hivatott tevékenységét mutatja be.

A XX. Század Intézet a Kommunizmuskutató Intézettel és a budapesti Francia Intézettel karöltve az utóbbi időben több konferenciát is szervezett. A kötet a tanácskozásokon elhangzott előadások szerkesztett változataiból ad közre válogatást.

A forráskötet hatvan korabeli sajtókiadvány cikkanyagán keresztül mutatja be a dualizmus korabeli Magyarország életének utolsó békehónapját.

A kötet a magyar közélet két világháború közötti esetenként kevéssé, vagy nem eléggé ismert szereplőinek Tőkéczki László által rajzolt portréit tartalmazza.