Dr. Jánosi András a kórház szakmai vezetője és dr. Nyulasi Tibor osztályvezető főorvos vezette be a decemberi tudományos ülést, amelyen megjelent a Magyar-Izraeli Társaság képviselője, a Terror Háza főigazgatója, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat részéről pedig Kozma atya. Az euroastra.hu írása.
Remény és realitás – Magyarország 1945 címmel rendeztek konferenciát a Parlamentben. Az eseményen többek között Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is felszólalt. Az Echo Televízió felvétele.
A magyar reményeket lerombolta a geopolitikai realitás 1945-ben, a nemzeti politika azonban a szabad és szuverén államban élő magyarság reményéből akar realitást kovácsolni – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Remény és realitás – Magyarország 1945 című konferencián a Parlamentben csütörtökön. Az MTI tudósítása.
Miközben a magyar demokrácia csírái erőteljesen megmutatkoztak 1945-ben, ugyanebben az időben, a kommunisták térfoglalásakor már a válság jelei is érzékelhetőek voltak – hangzott el a Remény és realitás – Magyarország 1945 című, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága első, az Országgyűlés felsőházi termében rendezett csütörtöki tudományos konferenciáján. A Múlt-kor írása.
Az előadók közül Zinner Tibort, a Veritas Történetkutató Intézet munkatársát, és Schmidt Máriát, a Terror Háza Múzeum főigazgatóját kérdezte ifjabb Tóth György. A Kossuth Rádió felvétele.
Petőfi-díjban részesült Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke és Filep Mária, az 1989-es Páneurópai Piknik főszervezője a rendszerváltozás során kifejtett tevékenységükért. A Terror Házában átadott díjjal a közép-európai népek szabadságáért küzdő személyiségeket tünteti ki a XXI. Század Intézet és a díjhoz csatlakozó MOL. Kozma atyával és Filep Máriával az Andrássy út 60. alatti, tragikus múltú épületben beszélgettünk a rendszerváltás álmáról és a szabadság kihívásairól. A Mandiner írása.
Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magyarországra menekülő keletnémetek segítője, befogadója kapta idén a Petőfi-díjat. Az Origo írását közöljük.
1941 és 1945 között a holokausztnak több mint négyszázezer, más számítások szerint hatszázezer magyar zsidó áldozata volt. Ők a munkaszolgálatban, a magyar hatóságok brutalitása nyomán, a halálmenetekben, haláltáborokban, valamint tömeges kivégzésekben veszítették életüket. Rájuk emlékeztek a Parlamentben az Embermentők nemzetközi konferencián. A Lánchíd Rádió felvétele.
A TV2, az ATV, az Echo Televízió, az RTL Klub és a Magyar Televízió híradóinak összeállítása a Terror Háza Múzeumnál tartott holokauszt-megemlékezésről.
Gyűlöletből nem lehet országot építeni sehol, se Budapesten, se Tapolcán, se Észak-Borsodban, se Baranyában, sehol – jelentette ki az emberi erőforrások minisztere vasárnap, a holokauszt-emléknap alkalmából a budapesti Terror Háza Múzeum előtt rendezett megemlékezésen. Az MTI tudósítása.
