Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magyarországra menekülő keletnémetek segítője, befogadója kapta idén a Petőfi-díjat. A kitüntetettek az Origónak elmondták, hogy egyre többen ismerik föl 1989 történelmi jelentőségét.

Filep Mária, a páneurópai piknik főszervezője és Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, az 1988-89-ben Magyarországra menekülő keletnémetek segítője, befogadója kapta idén a Petőfi-díjat a közép-európai népek szabadságáért kifejtett tevékenységük elismeréseként a XXI. Század Intézettől és a Mol-csoporttól.

Sok volt a hamisság

A páneurópai piknik 25 év után fölkerült az emberi értékrendbe azzal, hogy átvehettem a Petőfi-díjat – mondta el az Origónak Filep Mária. A páneurópai piknik főszervezője szerint eddig sok politikai vitát eredményezett a piknik keletkezése, nagyon sok hamis dolog volt a történetébe. Nagy megtiszteltetés a díjazás, de ez azoknak is szól, akik ebben a nagy munkában részt vettek.

Filep Mária azt is elmondta, sokan sokféleképpen voltak részesei a rendszerváltásnak, aki tényleg részt vett, és őszintén tette azt, amit tett, az helyén kezeli ezt a dolgot. Aki üzletnek, vagy egyéb előnynek tekinti ezt az időszakot, és másképp alakult a jövőjük, ahogyan azt elképzelték, azok ebből kifolyólag máshogyan szemlélik azt az időszakot.

Megmaradtak a falak

A páneurópai piknik főszervezője szerint a rendszerváltás időszakának legfontosabb tanulsága, hogy az emberek közötti falak nem bontódtak le. Örülni kellett volna a változásnak, de ez nem történt meg, ami óriási hibája volt 1989-nek – mondta Filep Mária.

„Életet ajándékoztunk egy népnek”

Kozma Imre szerint az embernek meg kell tenni, amit megtehet. Az 1989-es események nagymértékben mozgatták azoknak a szándékát, akik kitüntettek minket. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke szerint akkor megtették azt, amit akkor elvárt tőlük az adott idő. Az embert az minősíti, hogy azt a másik embert nézze, akiért van, hiszen egymásra bízott minket az Isten – tette hozzá.

Kozma Imre úgy látja akkor a magyar politikusok és a szeretetszolgálat nagyon jól vizsgázott. Azzal a szemlélettel és magatartással életet ajándékoztunk egy népnek. 25 évnek azért kellett eltelnie, hogy olyan emberek is pozitív értelemben nyilatkozzanak, akik korábban még máshogyan látták.

Háttérben a közösség érdeke

Most volt, amikor Angela Merkel olyan üzenetet küldött, ami teljes egészében átértékelte a mi szerepvállalásunkat – mondta Kozma Imre. A 25 évvel ezelőtti idő annyiban különbözik a mostanitól, hogy akkor az emberek csak arra gondoltak, hogy valami változzon meg. Ma az emberek többet gondolnak arra, hogy mik az ő lehetőségeik, szemben a közösség érdekeivel. 

A belső szabadság

A Terror Háza Múzeumban tartott ünnepségen Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a díjazottakat méltatva arról beszélt, hogy „azért élhetünk ma külső szabadságban, mert a kommunizmus ideje alatt, a diktatúrában voltak, akik belül szabadok voltak”, köztük a két díjazott. A miniszter azt mondta, hogy a határok megnyitását eredményező 1989 augusztusi páneurópai piknik mérföldkő volt a közös európaiság megteremtése felé vezető úton.

Visszaadták a hitet

Hernádi Zsolt, a MOL-csoport elnök-vezérigazgatója emlékeztetett, a nemzetközi elismeréssel, a Petőfi-díjjal a régió azon kiemelkedő személyiségeit kívánják magasra emelni minden évben, akik helytállásukkal, személyes áldozatukkal mozdították előre a szabadság ügyét. Szerinte a két díjazott visszaadta az emberek hitét abban, hogy lehet megalkuvás nélkül cselekedni és tenni még akkor is, amikor minden esélytelennek és reménytelennek tűnik.

Hétvégenként gyűltek össze

Schmidt Mária, a XXI. Század Intézet és a Terror Háza Múzeum főigazgatója, felidézve Filep Mária építészmérnök életútját, elmondta, hogy a díjazott alapító tagja volt a Magyar Demokrata Fórum debreceni szervezetének, az első ellenzéki szervezetnek a városban.

A tagok hétvégenként vendéglőkben, kocsmákban gyűltek össze, és egy ilyen gyűlésen merült fel először a páneurópai piknik megszervezésének a gondolata. Filep Mária ezután néhány társával szervezte a pikniket, ami végül az ő, valamint az MDF debreceni és soproni önkénteseinek áldozatos munkája révén valósult meg.

Százak jutottak át a határon

A rendezvény során NDK-s állampolgárok százai jutottak át a határon Ausztriába. Filep Mária később több kiállítást is rendezett Közép-európai változások címmel itthon és külföldön egyaránt. 1999-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 2004-ben pedig Aphelandra-díjjal is elismerték a rendszerváltozásban játszott szerepét.

Azonnal igent mondott

Schmidt Mária felidézte: Kozma Imre atyát, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítóját 1989. augusztus 13-án, vasárnapi szentmiséje bemutatása után azzal kereste meg a Német Szövetségi Köztársaság budapesti konzulja, hogy segítsen az országot elárasztó, a nagykövetség munkáját is megbénító keletnémet menekültek befogadásában, ellátásában, amire ő azonnal igent mondott. A zugligeti plébánián már másnaptól fogadták az NDK-s menekülteket.

Az első este csaknem ezer embert helyeztek el, a következő hónapokban pedig ott és a sorra megnyíló menedékhelyeken csaknem 48 600 ember fordult meg. Egy időben még a budapesti NSZK-konzulátus is a zugligeti plébánia kertjébe költözött ki. 

Rengeteg kitüntetést kapott

Kozma Imrét 1992-ben apostoli protonotáriussá, vagyis diplomáciai feladatokat is ellátó pápai főjegyzővé nevezték ki, és abban az évben megkapta a Széchenyi István-díjat is. Humanitárius tevékenységét számtalan elismeréssel és kitüntetéssel ismerték el itthon és külföldön egyaránt. 1996-ban a Reader’s Digest Magazin az év emberének választotta meg Európában.

1995-ben elnyerte a Kisebbségekért díjat, 1999-ben a Szuverén Máltai Lovagrend Nagykeresztjét. 2003-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével, 2005-ben Prima Primissima díjjal, 2007-ben Mindszenty-emlékéremmel, 2009-ben Húszéves a köztársaság díjjal, 2010-ben francia becsületrenddel, 2011-ben Giesswein Sándor-emlékéremmel tüntették ki.

(Forrás:Origo)