A kommunizmus áldozatainak emléknapjához kapcsolódóan február 24-én ismert zenészek, színészek, sportolók tartottak különleges tárlatvezetéseket múzeumunkban.
„Szívbe markoló fájdalom, kisírt szemek kísérik a lesújtó hírt mindenfelé, amerre csak ember él. Sztálinunk szíve megszűnt dobogni. Sztálin meghalt.” – szólt a filmhíradó tudósítása 1953. március 5-én. A központilag elrendelt gyászban mindenkinek részt kellett vennie és ki kellett fejeznie szomorúságát; sok munkahelyen pedig – mintegy felajánlásul a halott vezetőnek – fogadalmakat követeltek a még hatékonyabb munkavégzésre, a többlettermelésre, a tervek túlteljesítéseire vonatkozóan. A „népek nagy tanítójának” nevezett diktátor halálában is tovább kínozta a kommunista tömb lakóit.
Andrássy Gyula (1823–1890) a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, mégis alig beszélünk róla. A kiegyezés társszerzőjeként ő lett a dualizmus korának első miniszterelnöke. Kivételes politikai tehetség volt. A szabadság szerelmese, igazi romantikus hős, a reálpolitika mestere. Lelkes, de nem fanatikus. Művelt, de nem kioktató. Hagyománytisztelő, de nem a múltba ragadó. Megfontolt, alapos, de nem kukacoskodó. Nagyvonalú, méltányos és mindenkor szórakoztató. Andrássy Gyula szikrázó személyisége és politikai teljesítménye révén kiemelkedett kortársai közül.
Tőkéczki László (1951–2018) a túlontúl korán elhunyt Széchenyi-díjas történész a tőle megszokott eleganciával és szerénységgel állítja elénk Andrássy Gyulát. A könyv megjelenését már nem érhette meg.
A kötetet Schmidt Mária szerkesztette.
Idén csaknem ezerötszáz diák vett részt öt nap alatt az Elmondjuk, hogy tudd! elnevezésű rendhagyó történelemórákon a Terror Háza Múzeumban. A tanulók az egész országból, valamint budapesti általános- és középiskolákból érkeztek.
Hatvankét éves korában, hosszan tartó betegség után elhunyt Szentandrássy István roma származású Kossuth-díjas festőművész. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány hálával emlékezik vissza a művészre, aki szívhez szóló festményeivel sajátos színvilággal ábrázolta a cigányság ősi, balladisztikus hagyományait és alakjait, munkásságával járulva hozzá a hazai cigány kultúra megőrzéséhez és széles körű megismertetéséhez.
Harminc éve szabadok vagyunk, de időre van még szükség, hogy a majd félévszázados diktatúra romjait végleg eltakarítsuk – jelentette ki Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója a kommunizmus áldozatainak emléknapján az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott megemlékezésen. A kommunizmussal szembeni küzdelem igaz harc volt – emelte ki ugyanitt beszédében Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából számos programmal és újdonsággal várja az érdeklődőket az idén 18 éves Terror Háza Múzeum. Történészeink rendhagyó történelemórái mellett zenészek, színészek, sportolók tartanak tárlatvezetést diákcsoportoknak, elindul a Terror Háza Múzeum új mobil applikációja és megnyílik a múzeum új időszaki kiállítása.
A II. világháború után – Winston Churchill szavaival élve – „a Balti-tengeri Stettintől az Adriai-tenger mentén fekvő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le a kontinensre.” A brit politikus 1946-ban elhangzott fultoni beszéde profetikusnak bizonyult, hiszen az egymással szemben álló kommunista és kapitalista hatalmak mintegy negyven évig két részre szakították Európát.
Mintegy fél évvel ezelőtt értékes források kerültek a Terror Háza Múzeumba Alapy Gyula életéről. A Mindszenty- és Rajk-perben hírhedté vált főügyészről B. Varga Judit, a Terror Háza Múzeum történész–muzeológusa nyilatkozott a Karc FM rádiónak.
