Emlékezzünk a szovjet kényszermunkatáborokba hurcolt magyarokra, az 1945 után politikai okból kivégzett vagy bebörtönzött honfitársainkra, az 1956-os forradalom és szabadságharc után hazájukat elhagyni kényszerülőkre, valamint arra a mintegy 100 millió halálos áldozatra, amit a kommunizmus világszerte követelt!
A Terror Háza Múzeum és Magyarország Kormánya idén a járványügyi helyzetre való tekintettel online programokkal, társadalmi célú rádiószpot sugárzásával, citylight- és plakátkampánnyal emlékezik február 25-én a kommunista diktatúrák áldozataira. Felhívjuk a tisztelt emlékezők figyelmét, hogy idén elmarad a közös gyertyagyújtás a Hősök falánál, kérjük, mindenki egyénileg helyezze el a kegyelet mécseseit vagy otthonában gyújtson gyertyát a börtönbe vetettek, meghurcoltak és kivégzettek emlékére.
Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációvezetője és Kónya Imre, a Boross-kormány volt belügyminisztere vehette át a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, valamint a Mol Nyrt. által közösen alapította Petőfi-díjakat a Terror Háza Múzeumban.
A "30 éve szabadon" emlékévhez kapcsolódóan az első szabadon választott magyar kormány tagjairól bocsátott ki 10 bélyegből álló alkalmi bélyegkisívet a Magyar Posta, a 30 éve szabadon Emlékbizottság és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány támogatásával.
Václav Klaus Közép-Európa konzervatív politikai életének sokszorosan nehézsúlyú bajnoka. Ez az írása a kommunizmus bukásáról és az azt követő évtizedekről szól, a rendszerváltoztatók tiszta, közérthető nyelvén. Gondolatmenetét kizárólag a szabadság, illetve a független és demokratikus államszervezés szempontjai vezérlik és mély elkötelezettsége, amelyet nemzeti közössége és annak történelmi hagyományai iránt érez.
A legutóbbi három évtized történelmét, a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító közép-európai országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét vizsgálja Országból hazát - Harminc éve szabadon címen Schmidt Mária történész, kormánybiztos, a Terror Háza Múzeum főigazgatója frissen megjelent kötete.
A Terror Háza Múzeum kutatási igazgatójának új kötete Kulturális hadviselés címmel a kulturális hatalom elméletét és gyakorlatát mutatja be. A könyv online bemutatóján G. Fodor Gábor politológus hangsúlyozta: azért kell ez a könyv, mert a jobboldal szellemi térfoglalása még erőtlen Magyarországon, így ennek a hosszútávú munkának a véghezviteléhez rá kell ébreszteni a nemzeti oldalt ennek fontosságára. A történész szerző, Békés Márton elmondta: a politikai hatalmat a kulturális hegemónián keresztül lehet megszilárdítani.
„Azt hiszem, jobb minőségű életre születtem, mint amit élnem adatott. De ez gőgös kijelentés, a gőg pedig mindig ostobaság, lényegében. Megélni az életet, azt, ami jutott, s úgy megélni, hogy a teljes jusson, ez az életfeladat, bárhol is éljünk.” – írja a Nobel-díjas író, a maga által 1995-ben összeállított elbeszéléskötetének eddig még publikálatlan előszavában. A könyv igazi kuriózum, amely a szerző korábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt, két elbeszélést, két novellát, egy esszét tartalmaz, valamint zárszóként Hafner Zoltán szerkesztői jegyzetét és kommentárjait közli.
