Nyugtalanító jelenséggel kell szembenéznünk. A Nyugat nem érti a kommunizmus szorításából magukat több mint harminc éve kiszabadító országoknak a szuverenitásért és a szellemi önállóságért folytatott küzdelmét, az egykori Vasfüggöny mögötti népek pedig értetlenül állnak a Nyugat érzéketlensége és az általa képviselt, magának kizárólagosságot követelő neomarxista történelemszemlélet előtt.
Minden a kultúrában veszi kezdetét, rajta keresztül történik és oda is tér vissza. Aki a kultúra hegemóniáját felismeri és benne ki tudja alakítani a maga hegemóniáját, az végül mindent megnyer. A kulturális többség megszerzése előbb-utóbb ugyanis politikai többség kialakulásához vezet. Ez a könyv útmutató ahhoz, hogy miért, mivel és hogyan lehet a politika hátterében ható kulturális szférát meghódítani. Vagyis a kulturális hatalomért folytatott küzdelem elméletéről és gyakorlatáról szól, arról, hogy miként hozzunk létre kulturális hegemóniát.
Amikor 1944–1945-ben a front átvonult Magyarországon, sokan remélték, hogy a háború borzalmait maguk mögött hagyhatják, megkezdhetik a lerombolt és kifosztott ország újjáépítését, és egy működő demokráciában, félelem nélkül élhetik le életüket. Sok fiatal várta, hogy a háború végével tanulhasson, dolgozhasson, szerelembe essen, családot alapítson. Az álmok hamar szertefoszlottak. A magyar népet, mint a Harmadik Birodalom „utolsó csatlósát” bélyegezték meg, kollektív bűnösnek titulálták. Sztálin már 1943-ban leszögezte: „Magyarországot meg kell büntetni.”
November 25-e, a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyok és kényszermunkások emléknapja. Minden évben, ezen a napon emlékezünk meg arról a több mint 700 ezer magyarról, akiket a II. világháború évei alatt, vagy azt követően deportáltak a Szovjetunió kényszermunkatáboraiba. Közülük 300 ezren soha többé nem tértek vissza a hazájukba.
Gertrude Himmelfarb szerint tiszteletet érdemelnek az amerikaiak, amiért annak ellenére, hogy „két kultúrára” szakadtak, mindmáig „egy ország” tudtak maradni. Profetikus látomásának újabb fejezeteit mi is nyomon követhetjük a hírekben, a híradók képkockáin.
Tisztelt látogatóink! Magyarország kormánya a koronavírus-járvány miatt 2020. november 10-én veszélyhelyzetet hirdetett ki hazánk egész területére. A rendkívüli állapotra való tekintettel, és a koronavírus terjedésének megfékezése érdekében, a Terror Háza Múzeum 2020. november 11-től határozatlan ideig zárva tart.
A Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatójának szerkesztésében napvilágot látott kiadvány George Herbert Walker Bush, az Amerikai Egyesült Államok 41. elnökének életútja előtt tiszteleg. A könyv 2012-ben jelent meg magyar és angol változatban. A könyv angol verziójának e-könyv változata, amely a Europe’s Luck – George H. W. Bush címet viseli, megvásárolható a nagyobb könyvesboltok weboldalán.
Az 1956-os Magyar Forradalom és Szabadságharc Emléknapja alkalmából 2020. október 23-án 10 órától 18 óráig filmvetítést rendezünk a Terror Háza Múzeum harmadik emeleti nagytermében, ahol a Játsszunk nyugodtan! című dokumentumfilm tekinthető meg.
A járványügyi helyzetre való tekintettel a Terror Háza Múzeum, illetve a múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány idén kisfilmekkel tiszteleg az 1956-os forradalom és szabadságharc hősei és áldozatai előtt.
