Világtörténelmet írtunk 1956–2026 és Embervadászat 2006 címmel nyílt két új, ingyenesen látogatható időszaki kiállítás a Terror Háza Múzeumban, illetve a múzeum Csengery utca felöli oldalán. A kiállításokat Schmidt Mária Széchenyi-díjas történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője, Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, valamint Kormos Valéria, Táncsics Mihály-díjas újságíró nyitotta meg.
Schmidt Mária köszöntő beszédében úgy fogalmazott, hetven év történelmi távlata lehetőséget ad arra, hogy ne pusztán az 1956-os forradalom és szabadságharc világtörténelmi jelentőségéről beszéljünk, hanem az azóta eltelt időszakról is: leginkább arról, hogy milyen fénytörésbe helyezi az azóta történteket 1956 dicső ragyogása.
„1956 az 1990-ben létrehozott demokratikus rendszer eredetmítoszává vált. (…) Aki 1956-ot mond, az valójában a magyar szabadságról és függetlenségről beszél.” – hívta fel a figyelmet a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Felidézte, 1956 ötvenedik évfordulója a modern magyar demokrácia „eddigi legmocskosabb és legtragikusabb” napjává vált. „2006. október 23-a arra emlékeztet minket – és borzalmas, hogy ezt vízágyúk, gumilövedékek, viperák okozta testi és lelki sérülések is jelentik most már mindörökké –, hogy soha nem felejthetjük el, hogy az önkény és a diktatúra mindig köztünk jár.”
Az 1956-ról és 2006-ról egy időpontban megnyitott kiállítással azt üzenjük, hogy „minden generációnak újra és újra ki kell állnia az önkény ellen, meg kell harcolnia a szabadságunkért és a függetlenségünkért Ki kell állnunk magunkért, ahogy azt 1956-ban és 2006-ban is tettük”. – mutatott rá a Széchenyi-díjas történészprofesszor.
Schmidt Mária beszédében mindenkit arra invitált, hogy a forradalom hetvenedik évfordulóján, október 23-án, közösen emlékezzünk meg a szabadság hőseiről, a Terror Háza Múzeum előtt.
A magyar nép mindig elutasította a diktatúrát
Gulyás Gergely, a Fidesz országgyűlési képviselője kiemelte: az 1956-os hőstett egyértelműsítette, hazánkban a szovjet megszállást és a ránk erőltetett diktatúrát a magyar nép elutasítja, annak semmilyen legitimitása nincsen.
„2006 ősze valóban azért volt megrendítő, mert akkor találkoztunk először azzal, hogy a rendszerváltást követően másfél évtizeddel visszatérhet néhány napra a diktatúra, és ez a diktatúra nem csupán a rendőri erőszak brutális formájában tért vissza, ami olyan brutális volt, hogy az a 80-as éveket már nem jellemezte.” – mondta a képviselő, hozzátéve, figyelmeztetés volt ez arra vonatkozóan, hogy demokrácia és jogállam nem feltétlenül ugyanaz. Akkor ezzel szemben egy sokszínű közösség fogott össze, a klasszikus értelemben vett liberálisoktól a nemzeti radikálisokig.
Beszélt arról is, a joggal való visszaélés mértékét tekintve teljesen egyedülálló, hogy ma emberek választójogát korlátozzák, eltiltva a politikai ellenfelet a politikai küzdelemtől.
„Ez idegen 1956 örökségétől, a demokrácia hagyományaitól, a szabadságtól. Most is van bennünk aggodalom, ám biztos, az ország mindig elég erős volt, hogy összefogjon a brutális, önkényes, jogállam-ellenes fellépéssel szemben” – húzta alá Gulyás Gergely, utalva a Magyar-kormány jogkorlátozó intézkedéseire.
1956 egyszerre mérce és iránytű
Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet vezetője hangsúlyozta: „A Terror Háza Múzeum alapítása óta őrzi emlékét az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek, a pesti srácoknak és lányoknak. Sajnos a 2006-os eseményeket követően tíz évnek kellett eltelni ahhoz, hogy 1956 újra méltó helyére kerülhessen nemzetünk panteonjában. Mert „1956 egyszerre mérce és iránytű, amely a büszkeségünket táplálja.”
Hozzátette, hetven évvel ezelőtt a magyar szó ugyanis a bátorság, a szabadságszeretet, a nemzeti összefogás, a hazaszeretet, a hősiesség szinonimájává vált. Hősöknek, példaképeknek kijáró tisztelettel tartozunk a pesti srácoknak és lányoknak, akik világtörténelmet írtak. És mert nekik köszönhetjük, hogy a magyar név megint szép lett, méltó régi nagy híréhez. Mit rákentek a századok, lemosták a gyalázatot – fogalmazott.
A nemzet valódi erejét az összefogás mutatja
Kormos Valéria Táncsics Mihály-díjas újságíró, személyes emlékeit osztotta meg a jelenlévőkkel. Felidézte a 2006-os eseményeket követő kutatásait, a meghurcolt ártatlan fiatalok és kétségbeesett szüleik sorsát, külön köszöntve az áldozatokért szintén kiálló, akkor fideszes képviselő Ékes Ilonát.
Részletesen ismertette az elkövetett brutalitásokat, az órákig tartó térdepeltetéseket és megaláztatásokat. Kiemelte, hogy a legborzasztóbb tragédiák közepette a civil társadalom, az ismeretlenül is egymást segítő emberek összefogása mutatta meg a nemzet valódi erejét.
A Világtörténelmet írtunk 1956–2026 és az Embervadászat 2006 című időszaki kiállítások 2026. július 28-tól látogathatóak.
A két időszaki kiállításról bővebben:
https://terrorhaza.hu/hu/kiallitasok/idoszaki-kiallitasok/embervadaszat-2006-kulteri-tablokiallitas
https://terrorhaza.hu/hu/kiallitasok/idoszaki-kiallitasok/vilagtortenelmet-irtunk-1956-2026-fotokiallitas-a-terror-haza-muzeumban
THM/mandiner.hu
