Csütörtökön megnyitották a kecskeméti Karol Wojtyla Barátság Központban a Terror Háza Múzeum vándorkiállítását, melyet az intézmény vezető történésze, Balogh Gábor egy rendhagyó történelemórával kötött egybe.

A kiállítás megnyitóján az érdeklődő közönséget Csuvár Anna és Borsi Blanka, a Kodály iskola növendékeinek fuvolás műsorszáma fogadta majd Farkas Pál, a Wojtyla Barátság Központ programszervezője felkérte Jánosi István tanácsnokot, hogy mondja el köszöntőbeszédét.

A Balogh Gábor által 60 perces rendhagyó történelemóra keretében megnyitott kiállítás a Gulág táborrendszert és az 1956-os szabadságharc történetét mutatja be 14 paravánon keresztül. A Rabszolgasorsra ítélve című vándorkiállítás a szovjet lágerekbe deportált több mint 700 ezer magyar sorsát mutatja be, akik közül 300 ezren soha nem térhettek vissza hazájukba. 

Balogh Gábor történész elárulta: a túlélőknek a borzalmakról évtizedekig hallgatni kellett. A börtönből hazatérve tragikus élményeiket még a legközelebbi hozzátartozóikkal sem oszthatták meg az elszenvedők. Ez az oka annak, hogy a szörnyűséggel kapcsolatos memoárok csak sokkal később, akár csak több évtizeddel később láthattak napvilágot.

Dr. Szeberényi Gyula Tamás országgyűlési képviselő gondolatai zárták az eseményt, aki néhány kecskeméti túlélő élettörténetén keresztül, valamint saját nagyapja története alapján emlékeztetett a háború utáni magyar történelem tragikus fejezetére.

Forrás: baon.hu

Szerző: Orosz Fanni Flóra

1944. április 16-án, a náci megszállás alatt álló Magyarországon megkezdődött a magyar zsidók gettókba zárása. Az Országgyűlés 2000-ben határozatot fogadott el, amelyben április 16-át a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjává nyilvánította. A Terror Háza Múzeum és a múzeumot fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány múzeumpedagógiai foglalkozással, valamint A magyarországi zsidó holokauszt kisenciklopédiája című elektronikus kötet kiadásával tisztelgett az áldozatok emléke előtt.  

Az Országgyűlés 2012-ben megalkotott határozatában április 12-ét, a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjának nyilvánította. 1947-ben ezen a napon indult meg az első deportáló szerelvény Magyarország irányába. 1949-ig több mint 70 ezer magyart telepítettek ki szülőföldjéről a csehszlovák hatóságok. A Terror Háza Múzeum az emléknapon múzeumpedagógiai foglalkozással és filmvetítéssel egybekötött beszélgetéssel várta az érdeklődő, emlékező fiatalokat.

Nagycsütörtökön, nagypénteken, nagyszombaton és húsvétvasárnap a megszokott nyitvatartási rend szerint, 10 és 18 óra között várjuk látogatóinkat. Húsvéthétfőn az intézmény zárva tart.

március 28. (Nagycsütörtök) 10 és 18 óra között: NYITVA
március 29. (Nagypéntek) 10 és 18 óra között: NYITVA
március 30. (Nagyszombat) 10 és 18 óra között: NYITVA
március 31. (Húsvétvasárnap) 10 és 18 óra között: NYITVA
április 1. (Húsvéthétfő): ZÁRVA

Vissza a múltba? Tito-nosztalgia Szlovéniában címmel tartott előadást Jože Dežman történész, a Szlovén Köztársaság Kormányának Eltitkolt Tömegsírokkal Foglalkozó Bizottságának vezetője, a Kommunizmuskutató Intézet rendezvényén. Az eseményen Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója elmondta: Tito a szovjet titkosszolgálat kipróbált elvtársa volt, aki elhitette a világgal, hogy egy „nyitott” állam élén áll, és olyan hamis nimbuszt épített föl önmagával kapcsolatban, amellyel végérvényesen le kell számolni. Jože Dežman történész a csernobili robbanáshoz hasonlította a kommunista diktatúrát, amelynek hatásait ma is érezzük.