Az angolszász légierő 1944-ben több, mint 8000 tonna bombával támadta Európa egyik legszebb fővárosát, Budapestet. Ezekben a légicsapásokban több ezer honfitársunk vesztette életét és sebesült meg. Lakóházak és középületek százai dőltek romba.  A lakosság egyharmada kényszerült elhagyni a lakóhelyét.  Az ipari és vasúti infrastruktúra jelentős részét lebombázták.

Magyarország második világháborús történetének kevésbé ismert epizódja, hogy az Egyesült Államok hadseregének légiereje (U.S. Army Air Force) és a brit Királyi Légierő (Royal Air Force) egyaránt több stratégiai terrorbombázást hajtott végre a Magyar Királyságban található célpontok ellen. A bombázások 1944. április 3-án kezdődtek, ekkor a 379 nehézbombázóból álló kötelék első ízben bombázta Budapestet.

A stratégiai bombázások sajátossága – amit a magyar sajtó és az amerikai légierő felsővezetése szintén a találó „terrorbombázás” kifejezéssel illettet –, hogy a szőnyegbombázás módszerét alkalmazták. Így nem csupán katonai objektumok, vasúti csomópontok és üzemek estek annak áldozatául.

A weboldal (https://www.budapestbombazasa.hu/) létrejötte hiánypótló kezdeményezés, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével valósult meg, Schmidt Mária Széchenyi-díjas történészprofesszor ötlete alapján.

A honlapról

A honlap kezdőoldalán az egy perces videó ad általános leírást bombázással kapcsolatos eseményekről.

Az idővonal kronologikus sorrendben mutatja be a húsz, Budapestet célzó nappali és éjszakai angolszász bombázást 1944-ből. Az itt futó animáció bemutatja a támadások célját és hogy a bombaszőnyeg mely területeket érintette a fővárosban és környékén.

Nappali támadás 1944. április 3-án

Éjszakai brit támadás 1944. április 12-én

Az adattárként funkcionáló oldalmenü részletes információkkal szolgál olyan érdekességekről, hogy a támadórajok milyen repülőgép típusokból tevődtek össze, térkép mutatja be, hogy az amerikai és brit bombázókötelékek és vadászkíséretük melyik dél-olaszországi repülőtereket vették igénybe, milyen fajta bombákat használtak az adott bevetések során, illetve mekkora veszteségeket könyveltek el, hogyan reagált a támadásokra a magyar földi telepítésű légvédelem, a honi vadászvédelem és légoltalom, mekkora anyagi és személyi veszteségekkel járt egy-egy támadás, mi volt az aznapi MTI-jelentés és a híradó hogyan számolt be a támadásokról. Mindezt szemtanúk írásos visszaemlékezései, naplóbejegyzései teszik még teljesebbé.

Az adattár menüsora

A magyar főváros elleni támadások alapvetően négyféle célpontra összpontosultak:

*Vasúti csomópontok, pályaudvarok és a vasúti közlekedés egyéb létesítményei, a budapesti vasúti hidakkal.

*Az olajipar budapesti bázisai. amelyek a német és magyar haderő üzemanyag ellátásában kiemelt szerepet játszottak. Így az olajfinomítók, az üzemanyagraktárak- és tároló bázisok.

*A Budapest közvetlen közelében lévő repülőterek, amelyet a német és magyar légvédelem és a repülőerők használtak.

*A hadiipar, kiemelten a repülőgépgyártás bázisai.

Terrorbombázás Magyarországon

Magyarország és a térség országainak bombázását az amerikai 15. Légi Hadsereg és a brit Királyi Légierő 205. Nehézbombázó Csoportja hajtotta végre a megszokott forgatókönyv szerint: éjszaka a britek, nappal az amerikaiak pusztítottak. Ezek az egységek az olasz Puglia régió, azon belül főként Foggia és Cerignola környéki repülőtereken állomásoztak, innen indultak bevetéseikre. Nem válogattak az eszközökből. Alkalmaztak repeszbombákat – jellemzően repülőterek és légvédelmi rendszerek ellen –, aknahatású rombolóbombákat, időzítő szerkezettel ellátott bombákat, amelyek akkor robbantak, amikor a légoltalmisok próbálták menteni a romok között ragadt embereket, valamint 2-3000 °C égési hőfokú gyújtóhasábokat is.

A Magyar Királyi Honvéd Légierő pilótái és a Luftwaffe keleti vadászvédelmi szektoráért felelős erők, illetve a földi telepítésű légvédelmi ütegek kezelői hatalmas túlerővel néztek szembe.

Az angolszászok természetesen nemcsak a fővárost, hanem más, stratégiailag fontos nagyvárost is támadtak. A teljesség igénye nélkül: Debrecent ötször, Győrt tizenckilencszer (főként a Messerschmitt Bf-109-esek gyártására is képes győri Magyar Waggon és Gépgyár miatt), Miskolcot négyszer, Pécset háromszor, Szegedet nyolcszor, Szombathelyt pedig tizenhat alkalommal. Légicsapás pusztította Nagyváradot, Kolozsvárt és Újvidéket is.

A környező országokat tekintve Magyarország lett a negyedik „legbombázottabb” ország, Olaszország, Ausztria és Románia után. Ám, míg a felsorolt országokat már 1943-ban módszeresen rombolták a bombaszőnyegekkel, Magyarország „csak” 1944. április eleje és 1945. március vége között tapasztalta meg ezt a fajta pusztítást. Az országra így is összesen mintegy 22 ezer tonna tömegű bomba esett. Nemcsak az ország, a főváros is kiemelt figyelmet kapott: az amerikai 15. légi hadsereg Bécs, Ploiești és Linz után Budapestre dobta a legtöbb robbanó szerkezetet, több, mint 8 ezer tonnányit.  Az angolszász bombázások során több ezer honfitársunk vesztette életét és sebesült meg, a főváros lakosságának egyharmada kényszerült arra, hogy elhagyja lakóhelyét.

THM