A Magyar Kommunista Párt kiemelt propagandaeszközei voltak a plakátok. A politikai hirdetményeket művészek tervezték, a grafika üzenetét rövid szöveg erősítette fel. Fontos volt, hogy a plakátokon megjelenjenek azok a szimbólumok, amelyeket a közönség egyértelműen az adott politikai közösséghez tudott kapcsolni. Emellett kiemelt jelentőségű volt az ellenségkép megjelenítése, legyen szó a kulákról, a „reakcióról”, vagy éppen a krumplibogárról.
A Terror Háza Múzeum állandó kiállításának Propaganda termében számos, a Rákosi-korszakot bemutató propagandaplakát látható. A lenyomatok többsége színes, erőt sugárzó grafika, pozitív benyomást keltő alkotás, amelyek próbálták leplezni az 1950-es évek sötét realitását. A kommunista propaganda egyik talán legabszurdabb megnyilvánulása a közbeszédben csak krumplibogárként emlegetett rovar veszélyére felhívó plakát volt. A rovar eredetileg az 1850-es években jelent meg az Egyesült Államokban, Colorado államban, így a nevét is első előfordulási helyéről kapta. Az élősködő ezt követően gyorsan elterjedt az európai kontinensen is.
A kártevő rovar képét a kommunisták felhasználták nyugatellenes propagandájukhoz, azt állítva, hogy a bogarak lárváit amerikai repülőgépekről dobják le magyar földekre, hogy aztán a kártevők elpusztítsák a dolgozó nép terményét, egyik fő élelmét, a burgonyát. A kommunista propaganda a Szovjetunió által megszállt országokban, a rovar elterjedésével párhuzamosan építette be nyugatellenes retorikájába a rémisztő kolorádóbogár képét, mint az imperialista hatalmak fegyverét a béketábor ellen. Nem csak nálunk, de a környező országokban is számos felhívás született a kártevő által okozott veszélyre. A magyar filmhíradó 1950-ben például a Német Demokratikus Köztársaság elleni kolorádóbogarak által okozott imperialista károkozásról számolt be.
A krumplibogár Magyarországon még az Államvédelmi Hatóság figyelmét is felkeltette, miután a Győr-Sopron megyei Hédervárról jelentették az első „betolakodó” bogarakat. Több cikkben is értekeztek a helyi fejleményekről. Az eset kapcsán a kommunista propagandára jellemző háborús retorika minden pontja megtalálható a Kis Ujság egyik témával foglalkozó cikkében. Az írásban olyan alcímek olvashatóak, mint „Elhárító harcok”; „A veszedelem nagyobb, mint hittük”; Mozgósítás”; „Az ellenség” és „Tervszerű hadmozdulatok.” A szerző azt is megemlíti, hogy S. Szabó Ferenc földművelésügyi államtitkár irányította a védekező munkálatokat, valamint szovjet segítség is érkezett a betolakodók visszaszorítására.[1]
A kommunista propaganda abszurditását jól illusztrálja a Magyar Nemzetben 1950-ben megjelent cikk, amely már a többi szatellit állam küzdelmeiről számolt be. Az NDK-ban „megtalálták azokat az eszközöket, amelyekkel az amerikai megszálló hatóságok végrehajtották elvetemült és bűnös merényletüket, a kolorádó-bogarak ledobását.”[2] A cikkből kiderül, hogy többek között olyan ejtőernyőt és léggömböt is találtak, amelyek a bogarak célba juttatását segítették.
A Magyar Mezőgazdaság című lap 1951-ben ismertető cikket közölt a kolorádóbogárról és az ellene való védekezés módszereiről. Az újság – sok más sajtótermékhez hasonlóan – felszólította olvasóit, hogy „ha amerikai (kolorádói) bogarat találunk, azt a legsürgősebben jelentsük.”[3] Méghozzá a tanácsnak! Ahogy erre a cikk nyitóképén szereplő plakát is figyelmeztette a szemlélőt.
A kolorádó bogár szobra Héderváron (Wikimedia Commons)
Így vált a krumplibogár a hidegháborús szembenállás egyik jelképévé. A kártevő első ismert magyarországi megjelenésének helyszínén, Héderváron krumplibogár-szobor őrzi a hidegháborús „fenevad” emlékét.
László Bernadett
Borítókép: Terror Háza Múzeum
Filmrészletek forrása: Nemzeti Filmintézet
[1] A heves magyar ellentámadás következtében rugalmasan visszavonult a kolorádó-bogár Hédervár környékéről. In: Kis Ujság, 1947. július 25. 3. o.
[2] Kolorádó-bogár ledobására szolgáló ejtőernyőt és léggömböt találtak a Német Demokratikus Köztársaságban. In: Magyar Nemzet, 1950. július 20. 2. o.
[3] Az amerikai (kolorádói) burgonyabogár. In: Magyar Mezőgazdaság, 1951. május 1. 23. o.
