Brenner János 1931-ben született Szombathelyen, vallásos család tizedik gyermekeként. Középiskolai tanulmányait a szombathelyi ciszterci gimnáziumban végezte, a papi hivatás gondolata már ekkor megerősödött Brenner lelkében. Az egyházi szolgálatra készülő fiatalember 1945-öt követően hamar megtapasztalta a kiépülő kommunista rendszer keresztényellenességét. Brenner Zircen kezdte meg növendéki életét, 1955-ben szentelték áldozópappá.

Felszentelését követően Rábakethelyre kapott kápláni kinevezést. Már ekkor megtörtént az első összeütközése a kommunista hatalommal, mivel a határsávban elhelyezkedő faluba Brenner nem kapott határsáv átlépési engedélyt. Ezt végül csak felsőbb közbenjárásra kapta meg.

Brenner János hamar kedvelt lelkipásztorrá vált a közösségben. Komolyan vette a fiatalok pasztorációját. A hittanórák mellett kirándulásokat és szabadidős programokat szervezett a fiataloknak. Ezt a helyi kommunista vezetés nem nézte jó szemmel, Brennert már ekkor fenyegetések érték a hatalom részéről.

„Régebben is a katolikus egyház volt a legdöntőbb, a legősibb fészke Magyarországon az egyházi reakciónak. Ez ellen kell tehát elsősorban fellépni.” – jelentette ki Kádár János 1957-ben, nem sokkal a szabadságharc leverését követően. A kommunista diktátor szavait hamarosan tettek követték.

Az Állami Egyházügyi Hivatal szombathelyi egyházmegyei szervezete mindent elkövetett, hogy eltávolítsa a fiatal papot Rábakethelyről, mindhiába, mert megyéspüspöke mindvégig kiállt Brenner János mellett. A kommunisták Kádár 1957-es fentebb idézett kijelentésére építve taktikát váltottak. Az adminisztratív eszközök mellett erőszakos behatással próbálták rávenni Brennert a távozásra. Többször megtámadták, előfordult hogy fahasábokat löktek a motorja elé és számtalan alkalommal beidézték a rendőrségre mondvacsinált okokkal. Jó néhány alkalommal fizikailag is bántalmazták a fiatal káplánt, aki ennek ellenére sem hátrált meg.

1957 év végére a kommunisták eldöntötték, hogy megszabadulnak a bátor fiatal lelkipásztortól. Éppen azt használták ki, hogy tudták, Brenner egy hivatástudatát mélyen megélő pap, aki semmilyen körülmények között sem hagyja cserben a híveit. 1957. december 15-én Advent harmadik vasárnapjának előestéjén betegellátás ürügyén Brennert kicsalták a plébániáról. Miután magához vette a szentség kiszolgáltatásához szükséges eszközöket és az Oltáriszentséget, haladéktalanul elindult a megadott hely felé a betegek kenete feladása céljából. Brenner János soha többé nem tért vissza a rábakethelyi plébániára. Útközben a sötétben megtámadták és brutális kegyetlenséggel kivégezték a fiatal papot. Boncolási jegyzőkönyve 32 késszúrás, valamint dulakodás nyomait rögzítette, emellett megállapították, hogy a nyelvcsontja és a gégéje is súlyosan károsult annak következtében, hogy a támadók a fiatalember nyakára tapostak.

Másnap a hívek hiába várták szeretett lelkipásztorukat, hogy bemutassa Advent harmadik vasárnapján a szentmisét, már csak a fiatal pap halálhírét jelentették be a templomban. A helyben élők a kezdetektől fogva tisztában voltak azzal, hogy kik követték el a kegyetlen gyilkosságot. A hatóságok ennek megfelelően próbálták eltussolni a gyilkosság politikai motivációit és rablógyilkosságként állították be a történteket. Egy hibát azonban elkövettek, mert az ügyben a politikai rendőrség „nyomozását” rendelték el. Egy köztörvényes bűncselekmény elkövetéséhez mégis mi köze van a politikai nyomozóknak? A gyilkosság politikai motivációja tagadhatatlan volt. 1957-ben a hatóságok 82 papot vettek őrizetbe, emellett több katolikus pap rejtélyes körülmények között halt erőszakos halált a szabadságharc leverését követően.

A fiatal pap vértanúhalála után ikonná vált, emlékét megőrizték és gondozták, habár a hatóságok mindent megtettek ez ellen. Brenner fényképeit a környékbeliek szentképként osztogatták, portréját több helyen, így a győri szeminárium épületében is kiakasztották. A rendőrség szabályos hajtóvadászatot folytatott a képek ellen.

A rendszerváltoztatást követően Brenner János tisztelete immár teljesen legális körülmények között zajlott. Megkezdődött boldoggá avatási eljárása, amelynek eredményeképpen a vértanúhalált halt fiatal lelkipásztort 2018 óta a boldogok sorában tisztelhetjük.

Rábakethelyen és a hozzá tartozó filiákban, az adventi koszorún az öröm lángját jelképező harmadik gyertya nem rózsaszín, hanem piros színű, ezzel is emlékezvén és emlékeztetvén az Advent harmadik vasárnapján meggyilkolt Brenner Jánosra, mindannyiunk hősére.

Balogh Gábor