A résztvevők megismerhették a kommunista diktatúra november 4. utáni újraépítésének a történetét. Balogh Gábor előadásában aláhúzta: a szabadságharc leverését követően a Kádár-diktatúra még a Rákosi-korszaknál is súlyosabb terrort alkalmazott a magyar társadalommal szemben. A történész kifejtette: az ’56 – ellenforradalom narratívát már 1956 decemberében elfogadta az MSZMP vezetése. Ezt követően 33 éven át ezzel a fogalommal keretezték a forradalom és szabadságharc eseményeit.

Balogh Gábor kiemelte, hogy generációk nőttek fel ebben a hazugságban, ami tudathasadásos állapotot idézett elő az emberek jelentős részében, hiszen a családi visszaemlékezésekből, esetleg a személyes emlékekből kiindulva tudták azt, hogy 1956 a szabadságért és a függetlenségért vállalt küzdelem volt, de a hivatalos életben erről nem beszélhettek. Sőt, az iskolában, a munkahelyen részt kellett venniük a diktatúra által az ellenforradalmi narratíva keretében szervezett eseményeken.

Nem véletlenül vált a rendszerváltoztatás egyik legfontosabb céljává 1956 méltó elhelyezése a nemzeti emlékezetben, ugyanakkor – fejtette ki az előadó – sokáig kellett arra várni, hogy a valódi hősök, a pesti srácok és lányok emléke is a kollektív emlékezet részévé válhasson.

A Terror Háza Múzeum és az R56 Gasztrokocsma együttműködésében a történelmi előadássorozat a jövő évben is folytatódik. 

THM
Ajánlókép: Fortepan/Vészi Ágnes