1945-ben, a II. világháborút követően új ideológiai-politikai rendszert erőltettek Magyarországra. Erre válaszul széleskörű ellenállási mozgalmak szerveződtek hazánkban, melyekben a maga módján minden társadalmi réteg részt vállalt.
„Mert egy nép azt mondta: elég volt!”
Márai Sándor
A kommunisták még bukásuk után is tagadni próbálták azt, hogy 1945 után a magyar társadalom milyen széles rétegei álltak ellen nekik. A Terror Háza Múzeum kiállítása elsőként mutatta be, milyen elsöprő erejű volt ez az ellenállás. Tízezrek vállalkoztak fegyveres mozgalom szervezésére, szórtak tiltakozó röplapokat, tervezték a kommunista önkényuralom megdöntését. Az ellenálló csoportok a szabadság és a függetlenség visszaszerzéséért vállalták a halálos kockázatot. A politikai rendőrség, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) igyekezett mindenhová kémeket beépíteni. De például Békéssámsonban, a kis Békés megyei faluban a fiatal és bátor srácok közé sokáig nem sikerült. Ők egyszerű röplapjaikkal évekig túljártak a kommunista állambiztonság eszén.
Csak 1945 és 1956 között mintegy ötven ügyben indult államellenes szervezkedés miatt eljárás. Közel félezer ellenállót végeztek ki. Tizezreket ítéltek börtönbüntetésre.
