Éhínség Ukrajnában 1932-1933 – Nemzetközi történészkonferencia

2015. október 14.
A holodomor kifejezés nem a természeti csapás okozta éhínséget jelenti, hanem a tömeges gyilkosság minél olcsóbban és hatékonyabban végrehajtható módjáról, a nemzeti tudat eltiprásáról, egy nép genetikai megtöréséről, az etnikai térkép átrajzolásáról szól.

A 70. évfordulón rendezett történészkonferencián Schmidt Mária, a XX. és a XXI. Század Intézet főigazgatója emlékeztetett rá, hogy a magyar parlament 2003. november 24-én egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely kifejezi a magyar nép szolidaritását és együtt érzését a sztálini rendszer által mesterségesen előidézett éhínség hétmillió áldozata iránt. Erre az emlékkiállításra és a konferenciára azért van szükség, mondta, mert a történelmi emlékezés kötőanyagát semmi nem pótolhatja a társadalomban.

Jurij Bohuckij, Ukrajna kulturális minisztere, aki a konferencián tolmácsolta Leonyid Kucsma ukrán elnök üdvözletét, történeti visszatekintésében arról beszélt, hogy az ukrán emigráció és a Nemzetközi Vöröskereszt már 1933-ban beszámolt az éhínségről Nyugat-Európában. E beszámolókat azonban csend övezte. Ennek oka nyilván az volt, mondta Bohuckij, hogy ekkor került hatalomra Hitler. Őt Sztálin támogatta gabonaszállításaival, elősegítetve így a későbbiekben a zsidóság megsemmisítését is. A történelmi folyamatosság máig fennáll, állapította meg a miniszter: szerinte korunk terrorizmusa is visszavezethető az ukrajnai éhínségig. Kun Miklós történész kutatásai alapján a holokauszthoz hasonlította az ukrajnai éhínséget.

A konferencián ukrajnai kutatók és a világ több országából Budapestre érkező, különféle emigrációs szervezeteket képviselő ukrán előadók vettek részt. Elmondták, hogy a világ számos államában, így Kanadában, az Egyesült Államokban és Argentínában is született olyan határozat az ukrán éhínséggel kapcsolatban, amilyen a magyar parlamentben. Többen kárhoztatták a korabeli nyugati politikát, véleményük szerint Nyugaton tudtak az ukrajnai éhínségről, de nem tartották célszerűnek foglalkozni vele. Egy amerikai diplomata jelezte az események idején, hogy van két fényképe arról, hogy egy ukrán anya megeszi gyermekét, ám nem adtak neki hitelt.

Az előadásokban számos alkalommal szóba került Walter Duranty amerikai újságíró neve, aki jól ismerte az eseményeket, de a New York Timesban megjelent írásában tagadta azok realitását, így történhetett, állapították meg, hogy Duranty Pulitzer-, egyszersmind Lenin-díjat is kapott.

© Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány – Minden jog fenntartva!