Miután 1956. november 4-én a Forgószél hadművelet keretében a Szovjet Hadsereg leverte a magyar szabadságharcot, azonnal kezdetét vette a megtorlás. A sortüzekben több száz fő lelte halálát, míg a szovjet hatóságok közel ötezer főt tartóztattak le és százakat hurcoltak fogolyként a Szovjetunióba. A kádári megtorlás keretében több mint 35 ezer fő ellen indult vizsgálat a forradalom és szabadságharc eseményeiben való részvétel miatt. Közel 13 ezer ember került hosszabb-rövidebb időre fogságba az újonnan felállított internálótáborokba. Megközelítőleg 26 ezer fő ellen hoztak elmarasztaló ítéletet a kommunista bíróságok. Közülük 228 forradalmárt végeztek ki az ítélet alapján. 

Az 1956-os forradalom és szabadságharcban való részvételért az utolsó halálos ítéletet Nickelsburg Lászlón hajtották végre, 1961. augusztus 26-án. Nickelsburg holokauszttúlélő volt, családját a bergen-belseni koncentrációs táborban gyilkolták meg, ő maga a munkaszolgálatból szökött meg. A háborút követően belépett a Magyar Dolgozók Pártjába, 1956-ban a forradalom kitörése után azonban csatlakozott a Baross téri felkelőcsoporthoz és az egyik irányítójuk lett. A november 4-i szovjet intervenciót követően mentőápolóként tevékenykedett, amíg ő maga is meg nem sérült. December elején Bécsbe utazott, de néhány nappal később visszatért Magyarországra. December 16-án letartóztatták. Az akkori karhatalom szervezetlenségére utal, hogy Nickelsburgot ekkor szabadon engedték. 1957. február 11-én azonban ismét letartóztatták, majd nem sokkal később a kommunista bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte. 1959-ben pótnyomozást rendeltek el a Baross téri csoport ügyében, így Nickelsburg László ellen is perújítási nyomozást indítottak. Ennek következtében 1961. július 15-én halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték. Az ítéletet 1961. augusztus 26-án végrehajtották.

Nickelsburg László egyike a 228 kivégzett 1956-os szabadágharcosnak.

Az Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapjává. 1947-ben ezen a napon hurcolták el a szovjet megszállók Kovács Bélát, a magyar nemzetgyűlés kisgazdapárti képviselőjét, aki a letartóztatását követően nyolc évet töltött szovjet fogságban. A Gulág mellett a kommunista elnyomásnak számtalan más módszere volt: internálás, börtönbüntetés, végrehajtott halálos ítélet, kollektivizálás és sok más intézkedés képezte a kommunista terror eszköztárát. Sorozatunkban a represszió típusait és néhány áldozat portréját ismertetjük.