1948-ban szovjet mintára Magyarországon is megkezdődött a kollektivizálás folyamata. Ezzel a kommunisták hadat üzentek az ország gazdálkodó parasztságának, akiket megfosztottak önellátó képességüktől. A kollektivizálás célja a paraszti magántulajdon, a földek, a haszonállatok és a termelőeszközök államosításán keresztül a falun való boldogulás ellehetetlenítése volt. 1951-ben Békéssámsonban néhány helyi fiatal megszervezte a Magyar Ellenállási Mozgalom nevű antikommunista szervezet. Kitanulták a röplapkészítés módszereit, majd különböző antikommunista és szovjetellenes üzenetekkel folyamatosan, négy éven keresztül szórták Békés megye, a szomszédos megyék és Budapest munkásnegyedeinek utcáit. Közben névtelen leveleket küldtek a környék kommunista vezetőinek, amelyben figyelmeztették őket, hogy tetteikért egyszer majd felelniük kell. Legismertebb röplapjuk a „Sír a magyar róna, ruszki csizma nyomja” szöveget tartalmazta. 1955-ben egy beépített ügynök buktatta le őket. A húsz fiatalember összesen 186 év börtönbüntetést kapott, többüket halálra ítélték, végül az ítéleteket kegyelemből életfogytig tartó szabadságvesztésre változtatták. Az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban kiszabadultak, de 1957-ben közülük sokakat ismét letartóztattak.

A röplap másolata az állandó kiállítás Ellenállás termében látható. A Terror Háza Múzeum stábja 2015-ben Békéssámsonban Szabadság Háza néven kiállítást hozott létre a sámsoni hősök tiszteletére.