Petri György különbözése
Soltész Márton (szerk.)
„A kényelmetlen ember azért kényelmetlen, mert nem tűri a beskatulyázást. Ráteszel egy címkét, lerázza magáról.” – írja a kötet előszavában Demeter Szilárd. Egy mindeddig ismeretlen, kazettaszalagokról megmentett interjú gondos lejegyzését nyújtjuk át a Petri-életmű iránt érdeklődő olvasóknak. Tasi József, a PIM egykori munkatársa faggatja a költőt, s közben szó van a legfontosabb verseiről is.
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Budapest, 2023.
428 oldal
3840 Ft
ISBN 978-615-6200-58-7
Megvásárolható:
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/petri-gyorgy-kulonbozese/
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
További kiadványok
Vázlatok
„Éppen itt az ideje, hogy kudarcaimat dicsfénybe mártsam, és elvesztegetett éveimet a szunnyadó tehetség misztériumával terhes, mámorosan önfeledt, jövőt ígérő időszaknak lássam, mielőtt netán döntő kételyeim támadnának a dolgaimat illetően.” – írja naplójában Kertész Imre 1960. február 13-án. Kötetünk a szerző hagyatékában fennmaradt Vázlatok című kéziratos dosszié első csonkítatlan kiadása. Az 1958 és 1963 között született naplószerű feljegyzésekből a Sorstalanság születésének története rajzolódik ki a regény és a Nobel-díjas író műhelytitkai iránt érdeklő olvasó előtt.
A „késes” ember
„Ez a könyv nem a késről és nem is a fegyverekről szól, hanem a gondolatokról. Azokról a gondolatokról, amikért helyt kell állni, amiknek érvényre juttatásáért meg kell küzdeni, amiket meg kell védeni a támadásoktól, érvényességüket más gondolatokkal szembeszállva, azok ellenében, azok érvénytelenítésével sikerre, sőt győzelemre kell vinni.” – írja a kötet előszavában Schmidt Mária.
A megőrzés kultúrája
„A nemzet a tudás maga. S ha ez így van, létünk, nemzeti szuverenitásunk és egyéni szabadságunk ma egyaránt e tudás meglétén, illetve hiányán áll vagy bukik. Az egyszerre modern és konzervatív L. Simon László idejekorán fölismerte ennek a nemzeti hagyományainkban gyökerező tudásnak a fundamentális jelentőségét. S dacosan vállalja az ezzel a fölismeréssel mindenkor együtt járó írói felelősséget is.” – írja Soltész Márton a kötet utószavában. L. Simon László (1972) József Attila-díjas író, szerkesztő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.