Liberális látószög
Gerő András
Teljes felnőtt életem – egyetemi tanárként, történészként – azzal telt, hogy írásban, szóban érvelve elmondtam, hogy meghatározott témákról mit gondolok. Most, hogy 70 éves lettem, ezen nem változtatok, mert ez nemcsak foglalkozásom, hanem szenvedélyem is. A szenvedély pedig az ember személyiségének legsajátabb része, vállalni kell és vigyázni rá. A közlési vágy persze nem öncélú; arra szolgál, hogy – Széchenyi István gróf szép, de ma már elfeledett kifejezésével élve – az eszmesurlódásnak lehetőséget teremtsen, és így nézeteink csiszolódjanak, változzanak. A kötet négy témakörben ad lehetőséget eszmesurlódásra, illetve arra, hogy megjelenjen a saját álláspontom. Az írásokat részben a témaválasztás, részben a megközelítés tekintetében a magyar klasszikus liberalizmus szemlélete hatja át. Ez indokolja a kötet címét: Liberális látószög. A klasszikus liberalizmus ma már sokaknak korszerűtlen – sőt szitokszó –, nekem viszont kedves. A magyar politikai kultúrában sokkal inkább vagyok többek között Kölcsey, Kossuth, Deák, Eötvös követője, híve, mint bárki másé.
Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, Budapest, 2022.
368 oldal
3990 Ft
ISBN 978-615-6200-48-8
https://webshop.terrorhaza.hu/hu/termek/liberalis-latoszog/
Kiadó: Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány
További kiadványok
A „késes” ember
„Ez a könyv nem a késről és nem is a fegyverekről szól, hanem a gondolatokról. Azokról a gondolatokról, amikért helyt kell állni, amiknek érvényre juttatásáért meg kell küzdeni, amiket meg kell védeni a támadásoktól, érvényességüket más gondolatokkal szembeszállva, azok ellenében, azok érvénytelenítésével sikerre, sőt győzelemre kell vinni.” – írja a kötet előszavában Schmidt Mária.
A megőrzés kultúrája
„A nemzet a tudás maga. S ha ez így van, létünk, nemzeti szuverenitásunk és egyéni szabadságunk ma egyaránt e tudás meglétén, illetve hiányán áll vagy bukik. Az egyszerre modern és konzervatív L. Simon László idejekorán fölismerte ennek a nemzeti hagyományainkban gyökerező tudásnak a fundamentális jelentőségét. S dacosan vállalja az ezzel a fölismeréssel mindenkor együtt járó írói felelősséget is.” – írja Soltész Márton a kötet utószavában. L. Simon László (1972) József Attila-díjas író, szerkesztő, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.
A valahol szabadsága
„A pesszimisták szerint épp a nyugati civilizáció és kultúra végnapjait éljük. Nem tudom, hogy ez bekövetkezik-e, vagy hogy mi következik egyáltalán. De ha igazuk lesz, és tényleg összedől ez az egész miskulancia, akkor nem tudok annál értelmesebb választ, mint hogy az apokalipszis kertésze legyek” – írja mindezt Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, magánidejében „traktoros”, legújabb kötetének, A valahol szabadsága – Rendhagyó hazaszótár előszavában. Ez a könyv több önmagánál. Nem azért, mert szótár – nem is az –, hanem azért, mert megmutatja nekünk, hogyan is kell magyarul nézni a világra. Úgy kell, ahogy a szerző néz a világra. Hittel, erővel, humorral, mélységgel. Demeter könyve kapaszkodó gondolatszegény korunkban. A „kertész” megtette dolgát, rajtunk is múlik, hogy fel tudunk-e kapaszkodni traktorára.