1944-ben megtörtént, aminek nem lett volna szabad. A század botránya. Pusztán származásuk miatt arra ítélték honfitársaink egy részét, hogy a magyarság többségétől elkülönülten, a nácik által az európai zsidóság számára kitervelt, cinikusan Endlösungnak, végleges megoldásnak nevezett gyilkos politika martalékául essenek.

Ami a második világháború alatt az európai zsidósággal és 1944 vészterhes hónapjaiban a magyar zsidókkal történt, arra nincs mentség, nincs magyarázat. Hiszen fiatalok és öregek, asszonyok és kicsiny gyermekek vonultak a sorban, batyukkal a hátukon és rémülettel a szívükben. Ez nem csak a zsidóság tragédiája. Ez Európa tragédiája. És Magyarországé is.

A Terror Háza Múzeum a 2004-es évet a Magyar tragédia - 1944 című, egész éves programsorozatával a magyar Holokauszt hatvanadik évfordulójáról való megemlékezésnek szenteli.

A múzeum április 13-án megnyílt Hetedíziglen című időszaki tárlata a holokausztban meggyilkolt 1,5 millió európai és 190 ezer magyar gyermeknek állít emléket.

A kiállítás szimbolikus látványelemei szervesen ráépülnek a január 16-án megnyílt Wallenberg-emlékkiállítás installációjára.A falakon gyermekportrék láthatók, illetve a koncentrációs táborokba elhurcolt gyermekek naplóiból, jegyzeteiből olvasható válogatás.A bejáratnál elhelyezett tejüvegre elhurcolt gyermekek neveit vetítjük (a Yad Vashem Intézet gyűjtése). A fali vitrinben sárba ragadt, elhagyott gyermekjátékok láthatóak.

A kiállítási téren elhelyezett terminálon számos ismeretterjesztő szöveget olvashatnak a látogatók magyar zsidóság történetéről, Magyarország német megszállásáról, a nyilas hatalomátvétel időszakáról, koncentrációs és megsemmisítő táborokról, a romák üldözéséről Magyarországon és Európában és a gyermekek sorsáról a Holokausztban; beletekinthetnek a táborokba hurcolt gyermekek visszaemlékezéseibe, korabeli fotókat és egyéb dokumentumokat láthatnak, továbbá egy 1944-es kronológia mutatja be a magyarországi történéseket.

A monitoron a kiállítás teljes ideje alatt egy, a múzeum történészei által túlélőkkel készített interjúkból és archív felvételekből összeállított dokumentumfilmet vetítünk.
*
A Hetedíziglen kiállítással párhuzamosan nyílt meg a múzeum III. emeletén a Magyar tragédia, 1944 című, az egész évet végigkísérő tárlat is.

A kiállítás területén egy SS és egy csendőr egyenruhát állítottunk ki. Az egyik falfelület az ˝Igazak Fala˝ (ahol a zsidókat mentők nevei olvashatók), egy másik fal pedig a ˝Tetteseké˝ (a Magyarországon tevékenykedő SS és nyilas vezetők és végrehajtók nevei, képei).
A kiállítótérben látható térképen a koncentrációs és megsemmisítő-táborokat tüntettünk fel, külön jelölve a tömeggyilkosságok helyszíneit, valamint azon táborokat, ahová magyarokat is hurcoltak és pusztítottak el.

A teremben álló három koporsó - amelyek képernyőin fényképek váltják egymást - az európai, a magyarországi és a roma holokausztra utal.
Ebben a terembe vetítjük majd április 27-től Claude Lanzmann Shoah című, 9 órás dokumentumfilmjét egészen addig, amíg vannak érdeklődők.