A Nagy Októberi Szocialista Forradalom mítoszát, a bolsevik puccs valóságát és a száz évvel ezelőtt megszülető kommunista gyakorlat megvalósulását bemutató kiállítás nyílt a Terror Háza Múzeumban. Az akció fedőneve: Lenin – Német pénzzel Oroszország ellen című új időszaki kiállítás 2017. november 7-től látogatható.
„A felkelés célja a hatalomátvétel, a további politikai feladatokat majd tisztázzuk, ha a hatalom a kezünkben van.”
(Lenin)
Éppen száz éve, 1917. november 7-én zajlott az egykor Nagy Októberi Szocialista Forradalomnak nevezett történelmi esemény. Ma már tudjuk, hogy ez a forradalom voltaképpen nem volt nagy, nem volt szocialista, nem októberben történt, és nem is volt forradalom. Ami történt, az valójában a bolsevikok által végrehajtott államcsíny volt, amely semmilyen nemzeti vagy demokratikus ígéretet, törekvést nem tartalmazott.
„Oroszország látszott a leggyöngébb szemnek az ellenség láncában. Az volt a feladat, hogy fokozatosan lazítsuk meg, és amikor lehetséges, vegyük ki.”
(Richard von Kühlmann, német külügyminiszter)
A kiállítás rámutat arra, hogy a bolsevikok által szervezett felkelés, vagyis a bolsevik puccs voltaképpen a német katonai hírszerzés és a német külügyi vezetés trükkje volt, ha úgy tetszik a XX. század legsikeresebb titkosszolgálati akciója. A német külügyminisztérium az ún. Parvus-tervet valósította meg: a német vezetés svájci emigrációjából Lenint és társait vonattal Pétervárra szállíttatta, hogy puccsot hajtsanak végre az 1917-es forradalom során hatalomra került ideiglenes kormány ellen és ezzel káoszt idézzenek elő Oroszországban. A Német Császárság szándéka nem volt kevesebb, minthogy a bolsevikok által felforgatott keleti ellenfelet, Oroszországot „kikapcsolják”, azaz kivonják a háborúból, minek eredményeképpen Németország csak a nyugati frontra összpontosíthat. Lenin végrehajtotta az utasítást, amit Berlin több millió német márkával busásan támogatott.
„Valamennyi közigazgatási központban olyan kényszermunkatábort kell létesíteni, amely legalább háromszáz fő befogadására alkalmas.”
(szovjet törvény)
A tárlat felidézi, hogy a bolsevizmus lényegéből fakadóan már a kezdetektől fogva tömeges politikai erőszakot jelentett, útjára indította a kommunizmus gyakorlatát, amely száz év alatt mintegy 100 millió áldozatot követelt. A XX. század elején a bolsevik puccs következményeként kommunista világ született, létrejött a Lenin és Sztálin nevéhez köthető kényszermunkatáborok, a Gulág rendszere, amely a Szovjetunió emberiség elleni bűntetteinek emblematikus megvalósulása.
A Terror Háza Múzeumban látható időszaki kiállítás főkurátora Schmidt Mária főigazgató, kurátorai Tallai Gábor programigazgató és Békés Márton kutatási igazgató.
