ÉVFORDULOK - MŰTÁRGYAK - Ítélet a Vasas-székházban

2021. október 1.

„A kígyó fejét, amely meg akart marni bennünket, szét kell taposni!” – hangzott el az alig fél évvel korábban letartóztatott, korábban „vaskezű belügyminiszternek” titulált Rajk László elleni vádbeszéd egyik kulcsmondata.

Az ügyész, akitől az idézet származik, Alapi Gyula volt. A rettegett jogász 1949 szeptemberében, a Rajk-per tárgyalása idején a fennálló kommunista rezsim kipróbált, gátlástalan kiszolgálója volt; egyik legismertebb korábbi „munkája” Mindszenty József kirakatperéhez köthető.

            A II. világháború után Alapi a szociáldemokrata párt tagja lett, majd önkritikát gyakorolva a kommunisták oldalára állt. Valószínűleg ennek köszönhető felívelő karriere: a háborús bűnösökkel foglalkozó, a fennálló hatalommal kérlelhetetlenül szervilis „vérügyész” előbb a Győri Népügyészség, majd 1948 júniusától a Budapesti Államügyészség vezetője lett. Ennek a pozíciónak köszönhető, hogy a Rákosi-rendszer legismertebb koncepciós pereiben kulcssszerepet játszhatott: Mindszenty József, Rajk László és Péter Gábor ügyében is ő képviselte a vádat.

            A Terror Háza Múzeum műtárgya a Rajk-per főtárgyalására jogosító belépő, mely a 33-as sorszámot kapta, és Alapi Gyula nevére állították ki. Az ügyésznek nem volt sok teendője: a vádiratot ugyanis maga Rákosi Mátyás fogalmazta, aki, mint „legjobb magyar tanítvány”, még Sztálinnal is jóváhagyatta a szöveget. A rádión is közvetített per kimenetele nem lehetett kétséges: a szeptember 16-án kezdődött tárgyalássorozat szeptember 24-én három halálos ítélettel végződött, melyeket október 15-én végre is hajtottak.

            Alapi Gyula politikai színezetű ténykedése 1956-ban ért véget. A forradalom alatt a Szovjetunóba menekült, és csak jóval a Kádár-rendszer kiépülése után, 1958-ban tért vissza Magyarországra. Jellemző adalék, hogy Kádár János nem fogadta örömmel: Rákosi egykori belügyminisztere ugyanis 1962-ben kizárta a jogászt az MSZMP soraiból, annak rovott múltjára hivatkozva. A csalódott Alapi előbb a Magyar Villamos Művek Tröszt jogi osztályának tanácsosaként dolgozott, majd nyugdíjba vonulása után Fonyódon élt 1982-ben bekövetkezett haláláig.

 

Kalmár Miklós