Ez a terem a szovjet kényszermunka- és rabszolgatáborok világát mutatja be.
„A munka a Szovjetunióban becsület dolga, dicsőség dolga, vitézség és hősiesség dolga!”
Szovjet lágerkapu-felirat
A győztes Szovjetunió Vörös Hadserege az elfoglalt országok lakosságából összefogdosott embereket hadizsákmánynak, vagyis olcsó munkaerőforrásnak tekintette, és rabszolgamunka végzésére a Szovjetunióba hurcolta. Magyarországról több mint 700 ezer hadifoglyot és civil polgárt gyűjtöttek be, és deportáltak kényszermunkára. Marhaszállító vagonok végeláthatatlan sora indult kelet felé, ahonnan a kiszállítottak mintegy fele sosem tért haza. A begyűjtött foglyokat és kényszermunkásokat szó szerint halálra dolgoztatták. A mostoha életkörülményektől, a szélsőséges időjárástól, az állandó éhínségtől, a betegségektől egyes táborok szinte teljesen kiürültek, a hullákat gyakran el sem temették. 300 ezer magyar állampolgár esett ennek a tömeggyilkosságnak áldozatul. Akiknek szerencséjük volt és újra láthatták hazájukat, évtizedeken át nem beszélhettek szenvedéseikről. Az utolsó Szovjetunióban fogságba vetett fogoly, Toma András, 2000-ben, 74 évesen tért vissza Magyarországra!
