Rendhagyó és különleges történelemórán vehettek részt a Weiss Manfréd Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai március 1-én. A kommunizmus áldozatainak emléknapja kapcsán részleteket nézhettek meg „A szovjet sztori” című dokumentumfilmből, majd Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze és Szűk Balázs történelemtanár beszélgetett a korszakról. Többek között a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra jellemzőiről, a láger-rendszerekről, az áldozatok számáról és a történelmi emlékezet torzulásairól is. A beszélgetést követően a diákok a Terror Háza Múzeum Rabszolgasorsra ítélve elnevezésű roll up kiállítását is megtekinthették, melyen a GULAG- és GUPVI-táborrendszer története elevenedett meg.
„A gyerekek számára úgy lehet érdekessé tenni a történelmet, ha a múltat a jelenhez kötjük, ezt pedig olyan eszközökkel tesszük, amelyekkel könnyen feleleveníthetők a régi korok. Főként grafikák, fényképek, mozgóképek segítségével mutatunk be egy-egy korszakot, a gyerekek figyelmét változatos ismeretekkel próbáljuk lekötni” – mondta Szűk Balázs történelemtanár, a program szervezője. Ahogy fogalmazott, a diákok nyitottak a személyes jelenlétre, szeretik a beszélgetéseket. Ha látják, érzik, milyen értéket képviselnek ezek a programok, az példaként szolgál, tovább fogják vinni.
A rendhagyó történelemóra és a vándorkiállítás kapcsán Balogh Gábor történész lapunknak elmondta, tavaly született meg az ötlet, hogy a Terror Háza Múzeum két korábbi időszaki kiállítást hordozható, könnyen összeszerelhető roll up formátumban is elkészítsék és „Házhoz megy a múzeum” elnevezéssel eljuttassák valamennyi magyarországi közoktatási intézménybe.
„Csepelre most a Gulág és a Gupvi áldozatainak történetét bemutató kiállításunkat hoztuk el, de van egy 1956-os tárlatunk is. A tablóink főként a képi világra építve mutatják be, mi történt a magyar hadifoglyokkal, politikai foglyokkal a szovjet táborokban. Elsősorban emberi sorsokon keresztül láttatjuk a történelmet. Nem a nagybetűs részeket emeljük ki a történelemkönyvekből, hanem olyan élettörténetek mesélünk el, amelyek fiatalokkal estek meg. A diákok ezáltal átérzik, mennyire nehéz volt tizenévesnek lenni a diktatúra évtizedeiben. Ezek a példák bár felkavarók, de segítenek átélni a történelmet, és segítenek abban is, hogy megbecsüljük a mai világot, amely bár lehet, hogy nem tökéletes, de szabadok lehetünk, ami egy óriási kincs. Az előttünk járó nemzedékeknek ez nem adatott meg, küzdeniük kellett ezért.” – emelte ki Balogh Gábor.
A tárlat március 22-ig, hétköznap 8-16 óra között bárki számára megtekinthető.
Forrás és fotó: Csepeli Hírmondó Facebook oldala
