Lakatos Dorina, a Terror Háza Múzeum történésze kiemelte, a rendhagyó történelemórákon októberben 1956 kérdésköréhez kapcsolódva építik fel a rendhagyó történelemórák előadásait. A résztvevő fiatalok előadásokat hallgathattak meg az 1956-os forradalom és szabadságharc legfiatalabb hőséről, Mansfeld Péterről, ’56 emlékének Kádár-korszakbeli eltörlési kísérleteiről, Tóth Ilonáról, a forradalom mártírjáról, illetve 1956 utolsó ellenállóiról, A mecseki láthatatlanok névvel illetett fegyveres szabadságharcos csoportról.

„A diákok részéről azt tapasztalom, hogy egyáltalán nem igaz az, hogy közömbösek lennének a történelmi kérdésekkel kapcsolatban. Hogyha egy jó előadást hallhatnak, ahol a gondolatok koherensek és követik egymást, akkor igenis képesek vagyunk arra, hogy átadjuk és talán ezt ők ia saját életükben is tudják hasznosítani. Aki a Terror Háza Múzeumba jön rendhagyó történelemórára, legyen az diák, legyen az oktató, elvárja ezt a színvonalat, és azt a színvonalat mi évről évre igyekszünk meglépni” – hangsúlyozta Balogh Gábor, vezető történész.

Farkas Sebestyén történész arról beszélt, nehéz feladat körülbelül negyven percbe besűríteni egy-egy, témáját tekintve terjedelmesebb előadást, de céljuk, hogy a fiatalok érdeklődését végig fenntartsák, ezért prezentációikat minél több interaktív tartalommal, képpel, videóval, mémmel színesítik.

„A legfontosabb mindig az, hogy olyan információt tudjunk átadni, ami az iskolai történelemórák keretein belül nem hangzik el, hiszen nincs rá idő” – mutatott rá László Bernadett, a Terror Háza Múzeum történésze.

A Terror Háza Múzeum 2008 óta szervez rendhagyó történelemórákat. Az elmúlt 15 év során közel 500 rendhagyó történelemóra valósult meg, több mint 27.000 diák és oktatóik részvételével.

THM