A konferencia másik apropóját az adta, hogy „az utóbbi évben mintha ismét járná tájainkat a kommunizmus kísérlete" (Hankiss Ágnes). A résztvevők a szovjet diktátor személyiségrajzát vázolták fel a kevés fellelhető dokumentum, valamint a kortársak visszaemlékezései alapján, nem hallgatva arról sem, milyen machinációkkal próbálta Sztálin megakadályozni azt, hogy napvilágra kerüljenek életének azon epizódjai, amelyek veszélyeztethették volna az önmagáról kialakított mítoszokat.

Elemezték azt, hogy a diktátor hogyan számolt le az idők során lojális munkatársaival is. Nicholas Werth francia történész, A kommunizmus fekete könyve című mű szerzője új levéltári feltárások alapján számolt be a szovjet diktatúra legvérengzőbb éveit, 1937–1938-at, a sztálini nagy terror időszakát érintő legfrissebb kutatási eredményekről. Stark Tamás a hadifoglyok gyötrelmei mellett a „malenkij robot” révén internáltak sorsát is elemezte.