Tablókiállítás a Terror Háza Múzeum előtt

2019. június 17.

„1989 a csodák éve volt és az is marad. Hosszú út vezetett ehhez a csodához. Hősök és mártírok tízezrei, bátor polgárok milliói fél évszázadon át készítették elő ezt az egyetlen évet. Boldogság volt ez a javából és a lelkünket felszabadító megkönnyebbülés. Ezekből a pillanatokból lehet szabad jövőt építeni” – mondta el Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, a 30 éve szabadon című tablókiállítás megnyitóján június 16-án.

A 30 éve szabadon emlékév kormánybiztosa arról beszélt: ’56 mártírjainak újratemetésén háromszázezernél is több ember vett részt. Ők ott megismerhettek egy „fiatal politikust, aki a pesti srácokhoz és lányokhoz méltó bátorságról tett tanúbizonyságot” – mondta a főigazgató, utalva Orbán Viktor emlékezetes akkori beszédére.

A kommunista rendszer tökéletes világot ígért, a szabadság világa viszont soha nem lehet tökéletes, nem is kell annak lennie, mert sohasem volt tökéletes világ, de bárki láthatja, hogy az elmúlt harminc év küzdelme gyönyörű és felemelő eredményeket hozott – mondta Schmidt Mária.

Kiemelte: harminc éve vagyunk újra szabadok, akinek pedig szemernyi kétsége van, hogy megérte-e a sok áldozatot, munkát és fáradságot, az tegyen egy sétát Budapesten, Prágában, Varsóban vagy akár Berlinben, Bukarestben. „Amit látni fog, nem lesz tökéletes, de gyönyörű és felemelő, akárcsak azok a pillanatok, melyek 1989-ben egymásba kapaszkodtak.”

Az elmúlt két évszázad történelmi fordulópontjai közül a rendszerváltoztatás volt az, amelyet az ország szabad akaratából, jelentős áldozatok árán sikerre vitt – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a tárlat megnyitóján. Hozzátette: 1989-90 esélyét valóra tudtuk váltani, nem kellett az ország szabadsága és a nemzeti szuverenitás tekintetében kompromisszumot kötni.

Az azonos című emlékév irányító testületét is elnöklő politikus hangsúlyozta: eljött az idő, hogy a rendszerváltoztatás nemzedéke kezdjen beszélni gyermekeinek, unokáinak az akkor történtekről, hozzátéve, e kötelesség teljesítése erősíti a nemzeti közösséget.

„A múlt közös küzdelmei bizonyítják, hogy összetartozunk egymással, hogy minden magyar felelős minden magyarért, és hogy itt egyszerre, együtt van felelősségünk és feladatunk, sorsunk és életünk” – fogalmazott a miniszter.

Hangsúlyozta: tudni és érteni kell, hogy nem magától értetődő a szabadság, amely azért valósulhatott meg, mert „az emberek hajlandóak voltak a gondját viselni”, és amikor módjuk volt rá, hajlandóak voltak harcolni érte.

Gulyás Gergely kiemelte: a huszadik századi magyar történelem a magyar nemzet számára a hazugságok és a megkésett igazságok korszaka.

A megkésett igazságok miatt válhattak valósággá 1956 követelései a rendszerváltozáskor, ezért tudták a kommunista diktatúra áldozatait méltósággal újratemetni harminc esztendeje, és ezért hagyta el az utolsó szovjet katona 1991-ben Magyarországot, és ezért terjed ki ma az állampolgárság lehetősége a világ minden magyarjára, ezért foglalták törvénybe a nemzeti összetartozás napját – fűzte hozzá.

Gulyás Gergely megjegyezte: ma is sok a nehézség, de egy büszke és emelkedő nemzet tagjai vagyunk, ahol mindenkinek kell, hogy legyen esélye arra, hogy előbbre lépjen, hogy egyről a kettőre jusson. „Ma Közép-Európa és benne Magyarország a szabadság hazája és Európa jövője; ennél többet aligha remélhettünk három évtizeddel ezelőtt” – tette hozzá.

A Terror Háza Múzeum előtt látható tárlat öt nagyobb egységen keresztül, kronologikusan mutatja be, hogyan jutott el Magyarország a kommunista diktatúra elnyomásából a rendszerváltoztatásig. A tizenhárom tabló idézetekkel és fényképekkel jeleníti meg azt a rendszert, amely egészen 1989–90-es összeomlásáig megfosztotta a magyarokat szabadságuktól.

A kiállítás főkurátora Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, kurátorai: Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója és Békés Márton, történész, a Terror Háza Múzeum kutatási igazgatója.

 

MTI/THM