A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján Ferenczy Bénire emlékeztünk

2019. április 14.

A Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapja alkalmából Ferenczy Béni, Kossuth-díjas szobrászművészre emlékeztek a Terror Háza Múzeum előtt. A megjelenteket Tallai Gábor, a múzeum programigazgatója köszöntötte. Beszédet mondott Köves Slomó főrabbi, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközösség vezetője és Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere.

A világtörténelem egyik legértelmetlenebb és legbrutálisabb pusztításának nevezte a holokausztot az emberi erőforrások minisztere a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából tartott  megemlékezésen. „Történelmünk legsötétebb korszakai akkor következtek be, amikor az emberiség egy része megfeledkezett saját múltjáról, évezredes hagyományairól, alapértékeiről, Istenbe vetett hitéről, és úgy gondolta, önös, önző érdekei alapján maga veheti át a világ irányítását” – mondta Kásler Miklós.

A miniszter úgy fogalmazott, a véres huszadik században két diktatúra jött létre, amelyek emberek tízmillióit nyomorították meg, és pusztították el: az internacionalizmus és a nemzeti szocializmus. Hangsúlyozta: az áldozatok mellett azokra is emlékezni kell, akik „emberek maradtak az embertelenségben”, és segítették, mentették az üldözötteket mindannyiunk példaképeivé válva.

Sorsuk azt bizonyítja, hogy ha az emberiség megtartja értékeit és cselekedeteinket a szeretet vezérli, képesek vagyunk „csodákat végrehajtani” a legszörnyűbb időkben is – jelentette ki.


Kásler Miklós kiemelte: meg kell ismertetnünk a következő nemzedékekkel a példaértékű hősök tetteit, mert csak így biztosíthatjuk, hogy „az emberiség ne térjen le az igaz útról”, ne vegyék át az irányítást újra az ember- és istentelen eszmék, és ne ismétlődjenek meg a huszadik század nagy tragédiái.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija arról beszélt, hogy a zsidó hagyományokban és a zsidó vallásban – ezen keresztül a zsidó-keresztény civilizációban is – alapérték a történelmi emlékezet kötelessége.

Kitért arra: a Medián „antiszemitizmus attitűdre” vonatkozó, 2006-ban végzett közvélemény-kutatásában a megkérdezettek 14 százaléka gondolta azt, hogy nem is voltak gázkamrák, és 9 százalékuk szerint a holokauszt borzalmait a zsidók találták ki. Tizenegy évvel később, 2017-ben már a megkérdezettek 22 százaléka gondolta, hogy nem léteztek gázkamrák, és 17 százalékuk vélte úgy, hogy ezeket a borzalmakat a zsidók találták ki – mondta.

Köves Slomó rámutatott: a történelem borzalmaira való emlékezés, ha csupán teher, akkor sokszor a fordított hatást éri el. Azokra szerinte úgy és akkor érdemes emlékezni, „ha a vastag sötétségben meg tudjuk találni azokat a kicsiny lángokat”, amelyek saját személyes életünkben is példát, erőt, és morális tanítást tudnak adni. Erre említette példaként Ferenczy Bénit és feleségét, aki élete kockáztatásával - mások mellett – három tizenéves magyar zsidó kisfiút rejtett el Budapesten, megmentve életüket.


Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója az MTI-nek elmondta: 2007-től emlékeznek meg évről évre emlékkoncerttel a holokauszt magyarországi áldozatairól, és azokról az életmentőkről, akik „átmentették lelkiismeretünket a huszonegyedik századba”. Az elmúlt években többek között Raoul Wallenberg, Mindszenty József, Slachta Margit, Salkaházi Sára és Karády Katalin példáját állították a figyelem középpontjába.

Az idei emléknapon Palya Bea és zenésztársai, valamint Fabényi Réka vezetésével az értelmileg sérült fiatalokból álló Parafónia Zenekar is fellépett.

Ferenczy Béni, a 20. századi magyar művészet kiemelkedő egyénisége 1944-ben feleségével, aki az akkori szellemi élet egyik legfőbb képviselője volt, üldözött zsidókat bújtattak. Többek közt megmentették Litván József három egyedül maradt gyermekét – Györgyöt, a későbbi történészt, Gábort és Ferencet –, miután a szülők koncentrációs táborokba kerültek. Az édesapa ugyan hazatért, de felesége a bergen-belseni lágerben halt meg. Litván György így emlékezett meg Ferenczy Béniről egy róla szóló írásában: „Emberségének, lelki nagyságának példáit barátai és tanítványai vég nélkül tudják idézni. S olyanok sem vagyunk kevesen, akik 1944-ben az életünket köszönhettük neki és hozzá méltóan bátor, őt aktivitásban és gyakorlatiasságban oly pompásan kiegészítő feleségének, aki tucatjával mentette ki az embereket a már fallal körülzárt pesti gettóból és más, halált jelentő helyekről és helyzetekből. […]”

Ferenczy Béni és felesége nemes tettükért 1990-ben megkapták a Jad Vasem posztumusz elismerését, a „Világ Igaza” címet. Mindkettejük neve a Becsület falán olvasható Jeruzsálemben.

A megemlékezésről készült összefoglaló filmet ITT tekintheti meg.

(Forrás: MTI/THM)