„Állok Istenért, egyházért, hazáért!”
Mindszenty József
Magyarországon a katolikus egyház mindenkori vezetője, az esztergomi érsek, a hercegprímás az uralkodó után a második közjogi méltóságnak, a legtekintélyesebb személynek számított. 1945-ben a magyar katolikus egyház élére a Szentszék Mindszenty Józsefet (1892–1975) jelölte ki, aki nem csak a náci és nyilas terror, a faji alapú üldöztetés ellen emelte fel a hangját, de szembeszállt a kommunista ideológiát erőszakkal terjesztő megszállókkal és hazai követőikkel is. Mindszenty József karizmatikus személyisége és a diktatúrákkal szembeni kérlelhetetlen ellenállása magyarok millióinak adott reményt.
1947-ben a hercegprímás Magyarország védő szentje: Szűz Mária tiszteletére Boldogasszony Évet hirdetett, amin több mint 3,5 millióan vettek részt. A kommunista párt vezetői megijedtek. A hívők millióinak lelki megtörése érdekében elhatározták Mindszenty eltávolítását. Előkészítésül államosították az egyházi iskolákat, feloszlatták a szerzetesrendeket, végül 1948 karácsonyán (!) magát Mindszenty Józsefet is letartóztatták. Példátlan lejárató kampányt indítottak ellene, őt magát válogatott kínzásoknak vetették alá. A koholt vádak alapján lefolytatott és közvetlenül a kommunista párt főtitkára, Rákosi Mátyás által irányított koncepciós kirakatperében életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, mert megölni nem merték.
1956-ban a forradalom és szabadságharc idején a szabadságharcosok kiszabadították. A szovjet invázió reggelén az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövetségén kért menedéket. Tizenöt évet töltött itt, míg 1971-ben elhagyhatta hazáját. VI. Pál pápa a kommunista nyomásnak engedve 1974-ben üresnek nyilvánította az esztergomi érseki széket, ami példátlan döntés volt és mélyen megsebezte a magyar hívők lelkét.
Mindszenty egy évvel később hunyt el Bécsben. Hamvait 1991-ben már egy szabad és független országban helyezték örök nyugalomra az Esztergomi bazilikában.
